Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

Rendszeres tárgymutató. o:l\ A zálogos ingatlan birtoklója az inirattan kibocsátása elölt, az előbbi állapot helyre­állítása mellett, a zálogsumma egyidejű megfizetését követelheti és ennek folytán az ingatlan részletek birtokának visszabocsátása is csak a visszafizetendő zálogsumma meg­állapítása melleit rendelhető el és a két kötelezettség tekintetében együttesen hozandó határozat. Po. V. 524. Alzálog. Az alzálogjogos hitelező az ingatlan tulajdonosa ellen az ingatlanból ki­elégítése iránt indított keresetet a saját jogán és nem a zálogjogos hitelező jogán érvé­nyesíti. Sz. VI. 640. Az alzálogos hitelezőnek a tulajdonos ellen közvetlen kereseti joga nines. K. lí. 587. Az alzálogjoggal lekötött ingatlanra bekebelezett zálogjog mindaddig, míg az al­zálogjog fennáll, az alzálogjogot nyert hitelező irányában létezőnek tekintetik, érvényben marad tehát az alzálogjog a zálogjog törlése után is, a mikor az alzálogjogot nyert hitelező a jelzálog tulajdonosával, mint, dologi adóssal, közvetlen jogviszonyba lép. B. II. 163. Alzálogjognak a zálogjog sorrendjében érvényesítése. Sz. V. 565. A végrehajtató alzáloggal biró hitelező a végrehajtást szenvedő jelzálogos hitelező­nél több joggal nem bírhat. Po. VII. 623. Az alzálogjognak eredeti érvénytelenségére vagy megszűnésére vonatkozó kifogás­nak az alzálogjogos hitelező ellen érvényesítése. Sz. VI. 640. 680. A jelzálogos adós azzal, hogy a zálogjogilag biztosított követelés az alzálogjog szer­zése előtt megszűnt, illetve már fenn nem állott, sikeresen csak akkor védekezhetik, ha eg\s/ersmind azt is bizonyítja, bog) a/, alzálogos hitelezők az alzálogjog szerzésekor a zálogjoggal biztosított követelés fenn nem állásáról tudomással birtak. Po. III. .r>7::. A bekebelezés alapjául szolgált ügyletből eredő kifogások a jelzálogos hitelezővel szemben és az alzálogos végrehajtatóval szemben is korlátlanul érvényesíthetők. Gy, II. 410.; Po. II, 957. Ha a jelzálogos követelésre annak megszűnése után szerzett a végrehajtató alzálog­jogot, rosszhiszeműsége esetén a zálogtárgyból kielégítést nem kövelelhet. Sz. III. 625. A jelzálogos adós nincsen elzárva attól, hogy az ellene nyilvánkönyvileg bejegyzett zálogjog eredeti érvénytelenségére vonatkozó kifogásait az arra jóhiszeműen jogokat szerző harmadik személyivel szemben is érvényesíthesse. Po. III. 573. Oly kifogásoknak, melyek magából a bekebelezés alapjául szolgáló jogügyletből ered­nek és a telekkönyv kiegészítő részét képező telekkönyvi irattárban hiteles másolatban őrzött adóssági okiraton alapulnak és maga az eredeti hitelező ellen érvényesíthetők voltak, minden harmadik szerzővel, tehát az alzáloggal biró végrehajtatóval szemben is helye van. Po. VII. 623. d) Úrbéri viszony. Az úrbéri kapcsolatból és az ezzel rokon viszonyokból származott szolgálmányok az ingatlant telekkönyvi bejegyzés nélkül terhelik. P. III. 495. Úrbéri igényeknek az ingatlan tulajdonosa ellen érvényesít hetese. Po. II. 944. A mikor a volt földesúr 1848 előtt szolgálmányok mellett haszonvétel végett bir­toklerületekel átengedett, a szolgálmányok iránti kereseti jog három év alatt elévült. P. III. 495. Térf : ítélőtáblai határozatok. VII.

Next

/
Oldalképek
Tartalom