Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

ccx Re)tdxzrres tárgymutató. Azon ítélet alapján, melj szerint a község volt úrbéres közönségének a legeltetési meg kell engedni, a legeltetési jogot az egyes úrbéresek vannak jogosítva gyakorolni, mihezképest a gyakorlás meggállásával szenvedett kiírnak megtérítése iráni keresettel az egyes voll úrbéres jogosult fellépni. X. IV. 481. Úrbéri járandóság kiszolgáltatása iránti perben a politikai község perbevonásának kérdése. B. VII. 72. A legelőtulajdonosok egyeteme egymás iránt is vagyoni felelősséggel tartoznak, a véletlen eset (casus) és a legyőzhetlen erő (vis major) esetét kivéve mindazon károsításokért, a melyek akár az ő, akár közös megbízottaknak szándékos cselekménye vag] mulasztásából a legeltetési jogot tényleg gyakorló társtagok állatjaiban okoztatnak. 5\. VII. 416. A határbeli közös haszonvételekben való részesedési jog, a mely haszonvételekhez a legeltetési jog is tartozik, az arányosítás behozataláig s a haszonvételek felosztásáig a nemesi birtoknak olyan járulékát képezi, a mely ellenkező kikötés hiányában, a nemesi birtokkal együtt annak vevőjére átszállott. B. VII. 231. Azok az úrbéres birtokosok, a kik az úrbéri birtokos közönséget marasztaló ítélet alapján kért végrehajtás következtében űzettek, a lizelett összeg visszatérítését a birtokos közönségtől követelhetik. Gy. V. 281. A birtokrendezés befejezésére nézve az úrbéri munkálatok hitelesítésének napja irányadó. Sz. VI. 645. Kölcsönös jogokat és kötelezettséget megállapító (úrbéri) egyesség egyszerre s együttesen hajtandó végre. Po. IV. 071. Az elkülönítés és arányosítás tárgyát képező területek birtokállapotúnak ideiglenes lenlartása felett felmerülő peres kérdés az 1893 : XVIII. t.-cz. 1. h m) pontja alá esik, ily ügyekben pedig ugyané t.-cz. 182. §-a értelmében íelülwzsgálatnak nincs helye. M. VI. 493. A tagosítás eredményében az alperes használatába jutandó birtokrészielek tekintetében a birtokrendezés költségei nem a zálogtartót terhelik. Ko. VI. 430. A tagosítás alkalmával külön megjelölt czélra, a tanító javadalmazására kiadott ingatlan az egyházközség adósságáért végrehajtás alá nem vonhatók. P. A". 474. A tagosítás költségéhez való s az egyes birtokokat hirlokaránylag terhelő hozzájárulás behajtása. Po. VII. 599. A volt úrbéresek osztatlan tulajdonában levő erdők ügyeit nem a politikai köz^. hanem a közös birtokosok gyűlése intézi. B. VII. 72. A 45,896/89. sz. I. M. rendelet 39. §-ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezés csak a közbirtokossági tagok közötti arány megállapításának végérvényességéről szól, ellenben nem alkalmazható az akkor, ha a részesedési arány nem a közbirtokosság tagjai, hanem az egyes igényjogosultak között állapíttatott meg. M. III. 416. A közbirtokosság alkalmazottja a közbirtokosság határozatának törvényszerűségéi nem bírálhatja. M. VI. 469. A községi bíró nem hivatalánál fogva kezeli az úrbéres közönség vagyonát, következéskép ha eljárt is községi bíráskodása alatt az úrbéreseket megilletett jövedelmek beszedésénél, valamint a teljesítendő kiadások eszközlésénél, a teendőket nem mint a politikai halóságnak a képviselője, hanem csak mint magánegyén, az úrbéresektől nyert megbízás alapján végezhette, a mely eljárásból folyóan tehát a felsőbb közigazgatási hatóságnak elszámolni nem tartozott. Po. VI. 628.