Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

GGVII1 Rendszeres tárgymutató. olyan járulékos tartozásaiért, melyekre nézve a hitelező a jelzálogra zálogjogot nem nyert, a jelzálogból kielégítést adni nem köteles. Sz. II. 1068. Adókövetelés alapján bekebelezett zálogjog törlése per útján nem eszközölhető. Sz. V. 575. A végrehajtási árverés útján eladott ingatlanra vonatkozó zálogjogi elsőbbségi jog per útján csak akkor érvényesíthető, ha már nem állott fenn vagy színleges volt. B. III. 58. A jelzálogi kereset akkor is, midőn az nem egyidejűleg a személyes adós ellen is. hanem egyedül a terhelt ingatlan tulajdonosa ellen irányul, a követelés érvényesítését ezélozza s az ily jelzálogi kereset sajátlag magában foglalja a zálogjogi előjegyzés iránti kérelmet is, minélfogva a jelzálog tulajdonosa azon az alapon, hogy a beperesített követelés az ingatlanra csak előjegyezve van, a jelzálogi kereset érvényesítését meg nem támadhatja. B. I. 360.; K. V. 348. A jelzálogkereset megbirálásánál csakis a kereset indításakor, illetőleg az Ítélet hozatalakor fennlévő telekkönyvi állás az irányadó. Sz. II. 1068. Nem kötelezhető az alperes olyan ingatlanból való kielégítés tűrésére, a mely ingatlannak már a keresel beadása előtt megszűnt tulajdonosa lenni. P. III. 502. A jelzálogos hitelező tetszése szerint vagy az egyenes adóst, vagy a jelzálog tulajdonosát perelheti, de a kö\etelós fennállását az utóbbi ellen is bizonyítani tartozik. I). IV 2-28. A jelzálogos követelés valódiságának és fennállásának bizonyítása. (1881 : LX. t.-cv. 191. §.) Po. II. 1037. A hitelező a zálogjog alapján nyert kielégítést zálogjoggal biztosított követeléseinek bármelyikére fordíthatja. N. II. 846. Jelzálogkereset esetei. Gy. II. 442. A jelzálog tulajdonosa a hitelező ellen mindazokat a kifogásokat megteheti, a melyeket az egyenes adós megtenni jogosult. B. II. 13.; Po. II. 943.; Sz. IV. 646. A jelzálogos adós nemcsak a személyes adós kifogásait, hanem magának a zálogjognak hatálya elleni kifogásait is felhasználhatja. T. II. 1171. A jelzálogos kereset lel szemben az annak alapjául szolgáló ügyletből meríthető összes kifogások érvényesíthetők a nélkül, hogy a kifogást tevő a zálogjog törlését kéréseibe venni tartoznék. N. V. 429. A jelzálogtulajdonos állal felhozott az a kifogás, hogy a kereseti követelés fizetés által megszűnt, a személyes adósok javára is szolgál. Sz. XI. 676. Ha a telekkönyvi hatóság a perre utasítás iráni az eredeti érvénytelenségre alapított kifogás mellőzésével döntött és ezt a bírósági döntést a fél az eredeti érvénytelenségre vonatkozó kifogás mellőzésének okából nem támadta meg, akkor a perben mai nem mehet vissza az eredeti érvénytelenségre alapított kifogásnak, tehát olyan jognak érvén)esítésére, a melyet a maga helyén érvényesíteni elmulasztott. Sz. VI. 686. A jelzálogos követelésnek az ingatlanból kielégítése tűrésére egyetemlegesen kötelezett jelzálogos adósok között az egyik által teljesített fizetés következtében keletkezett jogviszony. Sz. V. 571. A jelzálogul lekötött ingatlannak tulajdonosa a jelzálogos hitelező személyes adósától az ingatlan tehermentesítését, ennek nem teljesítése esetére pedig a zálogjogos követelésből még fennálló összegnek birói letétbe helyezését, mini a jelzálog tulajdonos;', jogi érdekeinek megfelelő szolgáltatást követelni jogosítva van. Sz. IV. 658. A dologi adós visszkereseti joga. Gy. II. 441.