Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

Rendszeres tárgymutató. CCVII ses összeget annak az esetleges kárnak a biztosítására, a mely a zálogjog fennállása miatt a felperest érheti, birói kézhez fizesse. B. III. 177. A hitelező jóhiszeműségének kérdése, ha az ingatlan, a melyre a zálogjogot megszerzi, per alatt áll. X. V. 429. A hitelező, ha követelésére nézve az adós által teljesen kielégíttetett, köteles az adós kívánatára, a kielégítés tényéről szóló és a követelésnek bekebelezett volta esetében, a követelés kitörlésének bekebelezésére alkalmas nyugtát az adós részére kiállítani, miből folyólag következik, hogy ha a hitelező ebbeli kötelezettségét megszegi, az által jogtalan cselekményt követ el. B. Y. 166. A jelzálogos hitelező nem kötelezhető s nem is jogosult arra. hogy a jelzálogban keletkezett kár megtérítésére szolgáló összeget követelésének kielégítésére fordítsa, vagy a hitelezők jogainak megvédésére a telekkönyvi hatósághoz beszolgáltassa. X. VI. 510. A telekkönyvi rendtartás 141. j-ának alkalmazása. K. VI. 393. A jelzálogos hitelező nincs jogosítva arra, hogy a rangsorozatban utána következő hitelezőnek a követelés sorozásától elállással előnyt nyújtson és ezzel az adóst megkárosítsa. Po. V. 518. Az egyik tulajdonostársat a közösből megillető jutalékra szerzett zálogjognak a közösség megszüntetése után másik tulajdonostársnak jutott részre bejegyzése hatálytalan. Sz. V. 582. A közös tulajdon megosztása után a zálogjog hatálya is nem az eszményi, hanem a határozott illetőségre terjed ki. Gy. VII. 385. Azzal a hitelezővel szemben, a kit valamely ingatlanból csak harmadik szemel) javára bíróilag megállapított, bár nyilvánkönyvileg be nem jegyzett igény által korlátozott kielégítési jog illet meg, ennek a harmadik személynek a hitelező elleni nem bekebelezett elsőbbségi igénye is ugyanolyan elbírálás alá esik, mint a jelzálogos hitelezőnek az igénye. Sz. VI. 650. A kir. Curia 50. sz. döntvényében foglalt jogszabály úgy a jelzálogos, mint más hitelező igényének külön perúton való érvényesithetését csakis a jóhiszemű későbbi hitelezővel szemben zárja ki. Sz. VI. 650. A kir. Curia 50. sz. döntvényének alkalmazhatósága. Sz. VI. 650. Az a hitelező, a ki az 1881 : LIX. t.-cz. 190. §-a értelmében valamely jelzálogos követelést bevált, e követelés zálogjogát is megszerezvén, a fennálló követelés kielégítését a korábbi hitelező tulajdonát képező jelzálogos ingatlanokból is jogosan követeli. Po. III. 562. A dologi adósnak jogában áll az ingatlanára bekebelezett zálogjoggal biztosított követelést engedmény útján megszerezni s másra átruházni. Gy. II. 390. A dologi adós jogainak fentartása végett nem köteles bevárni azl. hogy a teljesítésre bíróilag köteleztessék és a szavatossággal tartozók a birói Ítélet nélkül történt fizetés ellen sikerrel csak abban az esetben védekezhetnek, ha a követelés valótlanságát kimutatják. B. II. •"><». A jelzáloggal terhelt ingatlan tulajdonosa nem tartozik tűrni, hogy a jelzálogos hitelezőnek az ő kezeihez kifizetett vagy vele elszámolt és ekként kiegyenlített követelése a jelzálogos ingatlanból kielégíttessék. P. VII. 573. A személyes és jelzálogos adós kötelezettségének terjedelme. Gy. II. 471. A jelzálogos adós felelőssége. P. V. 471. VII. 573. A jelzálog tulajdonosa a személyes adósnak a bekebelezett követelés után felmerült