Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

GGVI Rendszeres tárgymutató. A zálogbirtokos — ha nem zálogüzlet-tulajdonos — külön kikötés hiányában nem köteles a kézi zálogba adott zálogbárczát annak lejáratakor meghosszabbítani s az ennek elmulasztásából okozott kárért nem felelős. I). II. 310. Jelzálog. A jelzálogjog harmadik jóhiszemű jogszerzővel szemben mindaddig fennállónak tekintendő, míg a nyilvánkönyvből ki nem törültetik. B. I. 196. II. 115.; Po. III. 562. 573. IV. 606. VII. 623. A zálogjog akkor is fenmarad, ha a tulajdonjog mint levesen bekebelezett, utóbb kiigazítás útján kitörültetik. B. II. 13. A nyilvánkönyvi jog megszűnte okából tett kifogást elutasító Ítélet azok irányában is hatályos, a kikre a nyilvánkönyvi joggal (haszonélvezet) terhelt ingatlan különleges jogutódlás (singularis successio) úlján háramlott át. B. I. 196. J fi fi 3§ A fizetés következtében hatályát vesztett zálogjogi bekebelezés újabb lekötelezésből eredt tartozások biztosítására az időközben zálogjogot nyert hitelezők sérelmével fenn nem tartható. K. VII. 409. Más, mint a bejegyzett kötelem biztosítására a jelzálogi bejegyzés a felek akaratáltól sem szolgálhat. K. VII. 409.; Po. II. 1025. A jelzálogilag biztosított követelés az ingatlan állagát terheli. P. III. 502. A jelzálogos hitelező zálogjoga kiterjed az ingatlan összes tartozékára és növedékére. B. VII. 138. A biztosítéki összeg határán belül a bekebelezett biztosíték nemcsak a tőkekövetelésre, hanem mindazokra a járulékokra is kiterjed, a melyek az adósok mulasztása következtében merültek fel, nevezetesen kamatra és óvás, per, végrehajtás kérési és váltóürlap beszerzési költségre is. P. VI. 553. 554. A jelzálog hatálya a be nem kebelezett kamatokra, mint a tőke járulékára, szintén kiterjed. Sz. VI. 674. A kamatlábnak a telekjegyzőkönyvben való kitüntetése a gyakorlat szerint egyértelmű a kamat bekebelezésével. T. V. 676. A jelzálogilag lekötött ingatlan későbbi tulajdonosa a bekebelezett követelésnek és így az az után járó kamatnak a bekebelezési sorban a jelzálogos ingatlanból kielégítését akkor is tűrni köteles, ha a követelést utóbb megszerző engedményes tulajdonjoga a bekebelezett zálogjogból csak a tőkére lett bekebelezve. P. VI. 552. Az ingatlanra vonatkozó s törvény szerint érvénytelen zálogszerződéseknél a zálogtárgynak még a törvényes kamatéitéket meghaladó évi hasznai sem tudhatók be a kölcsöntőke lerovására, annál kevésbbé fordíthatók a kölcsöntőke lerovására a zálogtárgynak azok a hasznai, melyek a törvényes kamat mértékét sem haladják meg. Gy. V. 303. A telekkönyvi rendtartás 74. §-ában foglalt fentartással bekebelezett zálogjog azon időponttól válik hatályossá, a midőn az adós örökösnek elismertetik, az örökségről lemondás azonban a jóhiszemű hitelezőnek előbb szerzett zálogjogát meg nem szünteti. Sz. V. 613. Az 1885 : XXIV. t.-cz. 28. §-a szerint korlátozott tulajdonos a házközösségi ingatlant az öröklésre jogosultak hozzájárulása nélkül meg nem terhelheti. Sz. V. 563. A jelzálogos hitelező csakis az ingatlannak az ő követelésével terhelt részéből kövelelheti kielégítését. Sz. II. 1068. Egyetemleges jelzálogból való kielégítés. Po. III. 562. Azt, a ki kötelezettsége ellenére a zálogjog törlését nem eszközölteti, nem a zálogos összegnek feltétlen fizetésében, hanem csak abban lehet elmarasztalni, hogy a kérdé-