Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

Rendszeres tárgymutató. tétlen tulajdonjogot nyer, az a körülmény pedig, hogj az új tulajdonos tulajdonjoga ellentmondással megtámadható, a tulajdonjogot feltételessé nem leszi. Sz. V. 587, Vételnél a vevő a tulajdonjogot az eladott dolog átadásával megszerzi. Ez a szabály az eladó és vevő közli viszonylatban az ingatlanok eladásánál is irányadó abban az esetben, ha a vevő a telekkönyvi tulajdonjogot el nem nyerte ugyan, de a vétel tárgya neki átadatott. Gy. IV. 319. A fődolog megszerzője megszerzi annak tartozékát (legelőilletmény) is, hacsak a fődolog átruházója a tartozékot a maga részére fenn nem tartotta. Sz. V. 589. A belsőség az erdőilletménytől külön váltan is elidegeníthető. N. II. 800. A fődolog (ingatlan) tulajdonjogától elkülönítetten a fák tulajdonjogának s ezzel kapcsolatosan a rosszhiszeműségnek kérdése el nem dönthető. Gy. IV. 330. Az ingatlanon emelt épület az ingatlannal együtt akkor is az árverési vevő tulajdonává válik, ha, mint eladandó, külön kitüntetve nincs. T. VI. VI1. Az ingatlannak az árverés előtt eladott gyümölcsére az árverési vevő tulajdonjoga nem terjed ki. Po. V. 511. Anyagi jogszabálylyal nem áll ellentétben az az állapot, hogy telekkönyvileg harmadik személy nevén álló ingatlan használata felett mások rendelkezzenek. M. VI. 468. Az a körülmény, hogy az engedély nélküli vízépitmény (híd) a vízikönyvbe bejegyezve nincs, csak közigazgatási rendészeti szempontból bír jelentőséggel, de a magántulajdon kérdését nem érinti. Ko. VII. 45!>. Az ártér tulajdonosa nincs feltétlenül eltiltva attól, hogy ilyen természetű földterületen lát ültethessen, mihez képest a fáknak tisztán ebből az okból a község állal történt kivágatása kártérítési kötelezettséget állapít meg. Po. VII. 597. Tulajdoni kereset. Tulajdoni kereset csak a tényleges birtokossal szemben érvényesíthető. Sz. II. 1087. A tulajdonosnak a tulajdonjogából eredő igényét azzal szemben, ki azt jogszerű alap hiányában sérti, érvényesíteni akkor is joga van, ha vele jogügyleten alapuló jogviszonyban nem áll. B. IV. 173.; Sz. VII. 666. A meghatározott rendeltetésre átadott dolog a rendeltetés ellenére fel nem használható, a rendeltetés megszűnte után pedig annak visszaadandó, a ki a dolgot adta. Sz. II. 1091. A helyettesíthető dolgoknál a visszatérítési kötelezettség is csak ugyanannyi és oly íaju s minőségű dolgoknak visszaadásában áll, ha pedig természetben meg nem téríthetők, az átvételkor birt értékük lizetendő meg. T. IV. 722. A tartozék a fődolog megvevőjének tulajdonába menvén át, erre a vevővel, mint jóhiszemű birtokossal szemben tulajdoni keresetet sikerrel nem támaszthat az, a ki a mellékdolgot a fődologgal, bár a saját költségén, kapcsolatba hozta. B. III. 24. A telekkönyvi tulajdonos által a birtokbaadás iránt indított kereset a birtok korlátozásának megszüntetésére is kiterjed. K. VI. 374. A sommás visszahelyezési per eredménye a jogkérdésből folyó perben teljesen közömbös. D. VI. 257. Az elbirtoklás. A 32 évi szakadatlan birtok az elbirtoklást egymagában megállapítja. B. VI. 14. A birtokláshoz való jogezím s e szerint a tulajdonnak jogszerűsége magával a hosszas háborítatlan és szakadatlan birtoklással van igazolva. Po. VI. 594. Klbirtoklási idő. Po. VI. 594. Az elbirtoklás nyugvása. B. VI. 14.