Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

Rendszeres tárgymutató. CCI Közös tulajdon. Ha valamely dolgot többen osztatlanul akkép szereznek meg, hogy a vételárhoz mindegyik bizonyos részben hozzájárul, ebből a megvett dologra nézve közös tulajdon származik. Gy. ÍV. 327. Az ingatlan tulajdonának közössége a közösségnek nyilvánkönyvi bejegyzésével, az ingó tulajdonának közössége pedig a birlalás és közös használat állal jut kifejezésre. B. I. 329. A közös háztartásban élés egymagában a vagyonközösségei ínég nem állapítja meg. B. II. 24. Az osztatlan közös tulajdon kiterjed a leiekkönyvben ki nem tüntetett alkatrészekre is. Sz. VII. 666. Osztatlan közös tulajdonban jogutódlás. Sz. VII. 6li6. Az egész vagyonra szóló közösségi szerződés is csak a jelen\aló vagyonra értelik s abba a jövendőbeli vagyon, a mi közé a haszonvételekből szerzett vagyon is tartozik, kifejezett szerződési intézkedés hiányában benfoglaltnuk nem tekintelik. T. VI. 743. Magánjogi viszonyokban a közösen kezelt vagyonra és jövedelmekre vonatkozóan a közösségben álló tulajdonostársak csak egyetértően határozhatnak; meg nem egyezés esetén pedig az illető ügylet foganatosítása abbanhagyandó, kövelkezéskép eltérő törvényes rendelkezés hiányában szótöbbséggel határozat érvényesen nem jöhet létre. Gy. III. 313. Közös vagyon kezelésének módja iránt rendszerint a tulajdonostársaknak a részek aránya szerint számítandó többsége határoz. B. I. 138. A társtulajdonosok az egyik tulajdonostárs által az ingallauba fektetett szükséges és hasznos beruházások értékét tulajdonjoguk arányában megtéríteni tartoznak. B. II. 5. V. 162. Vagyonközösségnél mindegyik részes a maga jutalékának haszonvételeit kénye szerint és függetlenül használhatja. T. VI. 743. A közösségben levő ingatlanokra nézve a tulajdonostársak joga az ingatlan eszményi részeire s ebből folyólag az egyes tulajdonostárs illetőségére bejegyzett zálogjog is az egész ingatlan minden egyes részének eszményi hányadára csak addig terjed ki, míg a közösség meg nem szüntettetik. Gy. VII. 385. Az a tulajdonostárs, a kit valamely házastelekből csak egy meghatározott hányadrész illet meg, ha az egész ingatlant használja, elvont házbér jövedelem czímén a többi tulajdonostársaknak aránylagos megtérítéssel tartozik, azonban az elvont, házbérjövedelem összegének megállapításánál, a ház megállapított évi béréből levonandók az általa •adó és épület fentartási költség czímén (izetelt összegek. Ko. IV. 401. A közös tulajdonból az egyik tulajdonostárs a másikat egyoldalúkig oly módon, hogy annak a vételre fordított összeget kifizeti, ki nem zárhatja; mert közös megállapodás hiányában a tulajdonostárs a közösséget csakis természetben való felosztás vagy ha a közösség egyátalában vagy értékének tetemes csökkenése nélkül fel nem osztható, a tárgynak bírói árverésen való eladása útján szüntetheti meg. Gy. IV. 327. A tulajdonostárs, ha nem is követelheti egészben a közös dolgot a maga részére, ahhoz mégis joga van, hogy a közösség megszűntével a közös dologból reá eső résznek megfelelő egyenérték neki kiadassék. Gy. VII. 368. Az ingatlan közös tulajdonosa az ingatlan eladásához való hozzájárulását a maga jutalékát illetőleg jogosítva van megtagadni. B. I. 223. Minden tulajdonostárs oly arányban viseli a közösség megszüntetésével felmerülő költségeket, a mily arányban a közös vagyonban való érdekeltsége terjed. B. VII. 150.