Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

CXCVIII Rendszeres tárgymutató. A jóhiszemű és a rosszhiszemű birtokos kártérítési kötelezettsége. M. III. 411. A jogszerűtlen és rosszhiszemű birtokos azokat a károkat megtéríteni tartozik, a miket az általa birtokolt dologban a használat által okozott, de nem folyik a jogellenes használatból az a kötelezettsége is, hogy ő a dolgot ért oly rongálásokért is felelős legyen, a melyek az ő birtoklásával oki összefüggésben nincsenek. B. V. 142. A ház tűzkár elleni biztosításának elmulasztása megállapítja a gondatlanságot. B. II. J. Az erdő fájának a jóhiszemű birtokos részéről eladása, mint a törzsvagyon elidegenítése. K. VI. 365. A jogerősen befejezett örökösödési eljárással teremtett helyzet az öröksein vagyon tulajdona tekintetében mindaddig, míg erősebb jogot per útján nem érvényesítenek, a jogszerű állapot és így az a birtokos, a ki ennek ellenére tartja a dolgot birtokában, jogellenesen birtokol, a mely körülmény a rosszhiszemű birtoklást, a mely fenforog akkor, ha olyat birtokol, a melyről tudja, hogy a másé, megállapítja. B. VI. 201. Elvont haszonnak önálló követelése. Az elvont haszon iránti igény, mint járulék, a birtokjog előzetes vagy egyidejüleges megállapítása nélkül meg nem ítélhető. B. III. 140.; K. III. 365.; Sz. V. 637. Ellenkező: Az elvont haszon önálló keresettel is érvényesíthető anélkül, hogy a felperes előzően vagy együttesen birtokpert tartozott volna folyamatba tenni. D. IV. 273.; N. II. 774. V. 436.; P. VI. 617. A vesztett haszon önálló követeléssé csak akkor válik, ha igénylő a birtokot már megnyerte, vagy ha erre való jogát nem érvényesítheti, de az ingatlan jövedelmére vonatkozó joga érvényesíthető. M. IV. 454. Az ingatlanok elvont haszna iránt támasztott igény önálló keresettel csak akkor érvényesíthető, ha az ingatlan birtokának kérdése a fellépő fél javára már előzetesen eldöntetett vagy ha a birtokhoz való jog már nem érvényesíthető. B. VII. 143. Az elvont haszon önálló keresettel követelhető akkor, ha a birtok iránti per folyamatba tételére a birtok önkéntes visszabocsátása folytán nem volt szükség. P. II. 860. Ha az ingatlan tulajdonosa az elvont haszonra vonatkozó jogát hosszabb időn át tudva és ok nélkül nem érvényesíti, akkor a beszedett hasznot utólag nem követeiheti. N. VI. 500. Sommás visszahelyezés. A sommás visszahelyezés! perek megindításának mellőzhetetlen előfeltétele a tényleg és állandóan gyakorolt birtoklás lévén, abban az esetben, ha a felperes a birtoklást meg sem kezdhette, a sommás visszahelyezési per törvényes előfeltételei hiányoznak. B. II. 84. Sommás visszahelyezési kereset esete. N. V. 447. Az elvont haszon a sommás visszahelyezési peren kívül külön perben is követelhető. D. II. 344.; T. II. 1154. Sommás visszahelyezési perbeu a birtokháborítás tényével összefüggő kárkövetelés jogalapját szintén a birtokháborítás képezi s így az ennek vizsgálata nélkül függetlenül el nem bírálható. Sz. V. 645. 3. A dologi jogok, a) A tulajdon. Ingó dolog tulajdona. Ingó tulajdonának megszerzéséhez kézről-kézre való vagy jelképes átadása szükséges. B. I. 232. VII. 5.; K. VI. 372.; Ko. II. 649. 653.; Po. VI. 587. L. Igényper a. is.