Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

Rendszeres tárgymutató. CXCV1I 40. 224.; Gy. VII. 385. 393.; M. VII. 501.; N. VI. 523.; P. IV. 521.; Sz. V. 565. VI. 645. 650. (395. Nem jogerős ítélet hatálya. B. III. 88. A: indokol: jogereje. Az ugyanazon felek között lefolyt per indokolásában tett birói kijelentés res juüicatát nem állapít meg. T. IV. 717. Az ítélet indokolása az Ítéletnek összefüggő alkotórészét képezvén, a peres felek közölt ugyanazon a jogalapon, bár más tárgy iránt előzőleg indított perben keletkezett ama jogerős itéleitel szemben, melyben a vitás jogviszony a felperes és alperes közt megállapíttatott, kétségtelenül itélt dolognak tekintendő az, hogy a szóban forgó szerződés a!apján a felperest az alperes ellen, követelési jog meg nem illeti. D. V. 264. Az egyezség jogereje. A perbeli egyezség anyagi hatálya. B. VI. 127. Kisajátítási egyezség, mint itélt dolog. B. V. 109. 2. A birtok. A dolog birtokát csak a tulajdonos vagy a tulajdonosnak jogutóda követelhetik. P. V. 477. Telekkönyvezetl ingatlan jogszerű birtoka is csak telekkönyvi bejegyzés által nyerhető meg. B. I. 64. Az ingatlan telekkönyvi birtokosának felelőssége az ingatlan megterheléséért a későbbi tulajdonos irányában. X IV. 488. A birtokos birtokának jogczímét nem köteles kimutatni. B. III. 19. IV. 105. 125.; Gv. IV, 334.: Sz. III. 671.; T. VII. 698. Árviz állal elsodort fák birtokba vétele alapján keletkezett jogviszony. Po. III. 593. Jóhiszemű és rosszhiszemű birtok. Ellenkező bizonyításáig a birtoklás jóhiszeműnek tekintendő. B. V. 76.; Gy. VI. 296.; T. VII. 698. A jóhiszemű birtokos az elvont hasznot nem köteles megtéríteni, akkor sem, ha a dolgot ingyen birja. B. VII. 143.: I). VI. 296.; K. VII. 402.: N. II. 791. VI. 500.; T. VII. 698. Az elvont haszon megtérítésének kérdése nem a birtoklásnak jogszerű vagy jogszerűtlen, hanem annak jóhiszemű vagy rosszhiszemű volta alapján bírálandó el. T. VII. 698. A kereset kézbesítésének időpontjától kezdve az addig jóhiszemű birtokos is köteles az elvont hasznot megtéríteni. B. II. 1.; Sz. II. 1069.; T. II. 1146. A birtoklásra jogosított lel a szűnt haszon megtérítését mindaddig követelheti, míg tőle a birtokot jogtalanul elvonják. Po. VII. 633. A vitás birtokjog birói eldöntése nélkül a birtok rosszhiszeműsége s így az elvont haszon iránti követelés jogszerűsége tekintetében Ítélni nem lehel. Sz. II. 1104. T. VII. 698. A ki szerződési kikötésnél fogva valamely, nem haszonbérben bírt, ingatlant bizonyos meghatározott időpontban birtokba venni jogosult, nem kötelezhető arra, hogy e jogának érvényesítésével a következő gazdasági évet bevárja, hanem a hasznok attól a naptól, a melyen a birtokláshoz való joga megnyílt, őt illetik és az ellenfél csak a mívelési költség megtérítését igényelheti. Gy. III. 323. A mezőgazdaság czéljaira szolgáló ingatlant csak a gazdasági év leteltével lehet a jogszerű birtokostól elvenni. Gy. II. 504. A jóhiszemű birtokos által lett beruházások megtérítése. I>. IV. 254.