Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)
Rendszeres tárgymutató. CLXXV A perbíróság részéről megállapíletl díj és kiadás szükségességét vagy hasznosságát a behajtás iránt indított perben nem lehet vizsgálni. IV. VII. 528. A tényállás felvételéért megállapított ügyvédi munkadíj mindazoknak az értekezéseknek a díjazását magában foglalja, melyek a tényállás Írásba foglalásához szükségesek. Gy. IV. 281. Az ügyvédi jutalomdíj iránt indított perben ügyvédi munkadíj és költség megítélésének nincs helye. Ko. IV. 419. Ellenkező: Az ügyvédi jutalomdíj iránti kérelemben, mint nagyobb kérelemben, a felmerült munka s köllség megtérítésére irányuló kisebb kérelem is bennfoglaltatik. I). IV. 261. Ügyvédi jutalomdijnak és költségnek egymás mellett való érvényesítése. B. II. 26. Ügyvédi munkadíj megállapítása. Gy. VII. 392. Ügyvédi munkadíjnak a felülvizsgálati bíróság által mérséklése. I). VI. 285. Ügyvédi díj iránti perek bírói illetékessége. I). VI. 286. GI —Gíl. §§. Az ügyvédi meghatalmazványokról. 62. §. A községi biró állal adott ügyvédi megbízás a biró személyének változásával nem veszti hatályát. P. II. 906. A társaság állal kiállított meghatalmazás a czégtagok elleni perben nem törvényszerű. M. II. 740. A g. k. szerb egyházközség perének vitelére szóló meghatalmazás kiállítására jogosultak azok, a kiknek az egyházmegyei bizottság a kötelezvényeket perlés végetl kiadla. Sz. VI. 690. Ügyvédi megbízás szóval is adható. I). VI, 268.; Gy. II. 408. A meghatalmazót a szóval adott meghatalmazás, vagy a megbízás nélkül eljárt ügyvéd lényeinek elfogadása s utólagos jóváhagyása is kötelezi. Gy. II. 496. Ahhoz, hogy az ügyvéd nem törvénykezési ügyben fele nevében kötelező nyilatkozató: tehesse'), hitelesített meghatalmazványnyal kell bírnia. B. I. 179. Az ügyvédi meghatalmazás csak akkor általános meghatalmazás, ha azzal az ügyvéd a meghatalmazó összes vagyonjogi érdekeinek ellátásával hizatik meg. B. V. Í3. A hagyatéki tárgyaláson való képviseletre jogosító általános felhatalmazás a visszteher nélküli kötelezettség elvállalására alkalmas okiratnak nem tekinthető, erre vonatkozólag külön — az egyes ügyletre intézett — felhatalmazás szükséges. Ko. III. 387. Az ügyvédi meghatalmazás terjedelme. B. V. 43. VII. 549. Az ügyvéd egyezség kötésére feljogosítottnak tekintendő. Ko. IV. 419. Külön megbízás hiányában a szokásos ügyvédi meghatalmazás alapján nem jogosult az ügyvéd arra, hogy felének már megítélt és már végrehajtás alatt álló követelése kiegyenlítésére egj még netán újabban birói úton érvényesítendő váltót fogadjon el. B. ín. 202. A végrehajtató ügyvédje a végrehajtást szenvedőnek haladékot adhat, ha ezt fele erdekeben jónak találja. \. III. 468. Az ügyvédnek jogköre a részére adott meghatalmazás alapján nem terjed ki arra, hogy az ügyfele javára végrehajtás útján lefoglalt s zárgondnoki kezelés alatt levő ingóságoknak a végrehajtást szenvedett által való szabadkézből eladását megengedhesse. X. VI. 531. A fel az ügyvédnek ily cselekménjéből származó báréri csak abban az esetben