Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

Rendszeres tárgymutató. CLXV1I 27. §. 2. p. A 27. S-i'a alapított megtámadásnál nem döntő az, hog\ a másik félnek adósa maga a közadós volt-e vagy sem, hanem az a döntő, hogy a kielégítés vagy biztosítás a közadós jogcselekménye által és az ő vagyonából történjék. B. VII. 279. A végrehajtási jogcselekmény és az ez által szerzett kielégítés vagy biztosítás is megtámadható akkor is, ha a végrehajtás nem a közadós ellen rendeltetett ugyan el, de a közadós vagyonára foganatosíttatott. B. VII. 279. A 27. §. 2. pontja alkalmazhatásának nem előfeltétele annak bizonyítása, hog) a csődhitelezők a megtámadott kielégítés állal károsodtak. B. III. 247. Ha a hitelező nem a közadós jogügylete alapján és nem ennek vagyonából nyer kielégítést vagy biztosítást, hanem azt a közadós jogcselekményétől függetlenül más harmadik személy adja. az ily módon nyert kielégítés vagy biztosítás meg nem támadható, (iy. III. 340. A 27. §. 2. pontja alapján a megtámadás nincs kizárva, ha a közadós czég jogcselekménye által nem a czég, hanem a czég egyik tagjának magánhitelezője nyer is biztosítást a czég vagyonából. Sz. IV. 634. A végrehajtást elrendelő végzés alapján foganatosított zálogjogi előjegyzés vagj bekeblezés sikerrel megtámadható a nélkül, hogy a végrehajtás elrendelése megtámadtassék. I). III. 254. A megtámadott kielégítés jogi természetén nem változtat az, hogy a kielégítés a közadós részéről kölcsönvett pénzen történt. B. VII. 47. Ha a közadós a fizetések megszüntetése után az erről tudomással biró irányában végrehajtási zálogjogot nyert egyik hitelezőjét kielégíti, ez a kielégítés nem támadható meg akkor, ha a közadós birtokában a fizetéskor tényleg meglévő foglalási tömegből, vagj annak értéke erejéig történt. B. I. 123. Megtámadás a 27. §. 2. pontja alapján. B. V. 183.; X. IV. 498,; Sz. VI. 685. 27. §. 3. p. Az 1881 : XVII. t.-cz. 27. §-ának 3. pontjára alapított kereset a 27. §. 2. pontja alapján is megbírálható. Sz. V. 570. Biztosítási végrehajtás foganatosításával szerzett zálogjog megtámadása. Po. VI. 605. Az a körülmény, hogy az alperes követelése még a csőd megnyitását megelőző 6 havi időnél korábban foganatosított birói foglalással és ugyanez időben szerzett kézi záloggal biztosítva volt, a készpénzbeli fizetés megtámadhatóságát csak az esetben zárja ki, ha és a mennyiben bizonyítva van az, hogy a fizetés következtében a birói és a kézi zálog tárgya a többi hitelezők, illetve a tömeg javára felszabadult és így a csődhitelezők az eszközölt fizetés folytán voltaképen kárt nem szenvedtek. Po. V. 549. A hat hónapi határidőbe maga a csődnyitás napja sem egészben, sem részben be nem tudható. B. I. 310. A megtámadási kereset nem alperes követelésének, hanem csupán a követelésre oézve alperes által szerzett zálogjognak hatálytalanítására irányulván, a Cs. T. 27. §-ában meghatározott hat hónapi határidő kiszámításánál kiindulási pontul nem a meg sem támadott követelés lejártának napja, hanem az a nap veendő, a melyen a megtámadás tárgyát egyedül képező zálogjog szereztetett, vagyis a vonatkozó végrehajtás foganatosíttatott, lí. IV. 188. A válságos időben foganatosított biztosítás csak akkor nem esik a 27. §. 3. pontjának a rendelkezése alá, ha a hitelezőnek a biztosítás követeléséhez való igénye a \álságos idő előtt keletkezelt szerződésen vagy anyagi törvény rendelkezésein alapszik, de ilyen hitelezői jognak a végrehajtási törvény alaki szabályai szerint elrendelt biztosítás nem lehet tekinteni. B. IV. 72. VI. 41. VII. 297.