Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

Rendszeres tárgymutató. CLXl Az 1881 : LX. t.-cz. 181. §-ához. Az e §-ban használt «escdékes» kifejezés értelmezése. K. VII, 408. Az 1881 : LX. t.-cz. 185. §-a az érdekelt felek bármelyikének, tehát az elárverezett ingatlan tulajdonosának is megadja ugyan a jogot, hogy az árverési föltételeknek elegei nem tevő vevő ellen újabb árverést kérhessen, de nem korlátozza a tulajdonost abban, hogy ez a vételárból neki kijáró részt csakúgy a vevőnél hagyhassa, mint a jelzálogos hitelezők követeléseiket, a mennyiben a vételárból kielégítést nyernének, a 183. §. értelmében továbbra is az elárverezett ingatlanon hagyhatják teherképen. B. V. 102. Az 1881 : LX. t.-cz. 186. §-ához. T. VI. 740. A 187. §-nak az a rendelkezése, hogy utóajánlat folytán az előbbi árverés hatálytalannak nyilvánítandó, a késedelmes vevő elleni árverésre nem alkalmazható a 185. és 18(5. §-ok intézkedéseivel szemben. T. VI. 740. Az utóajánlat tételére az első árverés napjától számított 15 napi záros határidő szolgál és ha az eredménytelenül lejárt, a záros határidő újabban meg nem nyílhat az által, hogy a vevő az árverési föltételeknek eleget nem tesz és ezért valamely fél újabb árverést kér. T. VI. 740. A 197. §. csak azt határozza meg, hogy az árverési vételárból való kifizetési alakilag mily kifogások akasztják meg és melyek nem birnak ily batálylyal, ellenben a kifizetéssel esetleg megkárosított félnek a kár megtérítése iránt az anyagi törvény szerint őt megillető követelési jogát nem érinti. Po. VI. 615. A végrehajtási eljárás során hozott sorrendi végzésben a megindítandó per eredményétől feltételezetten sorozott követelésre csakis oly összeg utalható ki, a mely összeg a megind.tott perben keletkezett birói határozattal megítéltetett. Gy. VI. 309. Ha a bíróság tévesen úgy is intézkedett, hogy a vevő — birói letétbe helyezés helyett — a vételárt a jelzálogos hitelezőnek fizesse ki, e meghagyás nem teljesítésének jogi következménye csak az, hogy a ki nem elégített jelzálogos hitelező a késedelmes vevő ellen újabb árverést kérhet. M. V. 412. Ha a függő termés nem a végrehajtást szenvedőt illeti, az árverési vevőnek csak az árverés után esedékes haszonbérhez van joga. B. III. 69. A követelésnek a hitelező részére sorozása abban az esetben, ha sorrendi végzéstől eltérő hibás kiutaló végzés következtében a kifizetés elmaradt, nem fosztja meg a hitelezőt attól a jogától, hogj az ekként még fennálló követelés iránt újabb pert indítson. B. VII. 121. L. a Magánjogban Jogalap nélküli gazdagodás a. is. A téves kiutaló végzésbe becsúszott azt a tévedést, hogy a hitelező részére a sorrendi végzéssel ellentétben a kiutalás elmaradt, nemcsak a hitelezőnek, hanem a végrehajtást szenvedőnek is érdekében áll jogorvoslat úiján kiigazíttatni. B. VII. 121. Az, a ki végrehajtási zálogjoggal biztosított követelést magához vált, megszerzi a hitelezőt illetett jogokat s így a követelés tulajdonjogát s azt a jogot is, hogy a végrehajtást folytathassa. I). VII. 307. Az 1881 : LX. t.-cz. 197. §-án alapuló jog érvényesítését nem zárja ki az, hogy az ingatlan árverésen eladatott, mert az ingatlant a vételár helyettesíti. B. IV. 67. Az 1881 : LX. t.-cz. 203. £-ának alkalmazásához. 1\ VI. 711. Térh : Ítélőtáblai határozatok. VII. k