Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

cxxxyin Rendszeres tárgymutató. Ügyvédi járandóság megállapítása az igazolási kérelemnek az ügyvéd hibájából elutasítása mellett. M. III. 431. A helyettesítés következtében eljáró ügyvéd díját és költségét nem a féltől, hanem a megbízó ügyvédtől követelheti. T. II. 1170. Ha a/ ügyvéd a részére megállapított járandóság összege ellen a maga személyéhen jogorvoslattal nem él, a megbízó félnek erre irányuló panasza tárgytalan. B. V. 20.; Gy. II. 479.; N. II. 852. VII. 529.; J\ II. 861.; Sz. VI. 676. : T. II. 1179. -J.>J. §. Tisz/i ügyész járandósága. Tiszti főügyész részére a törvényhatóság nevében teljesített pervitelért saját fele irányában munkadíj meg nem állapítható. Gy. II. 395.; Sz. VI. 676. A törvényhatóság tiszti ügyésze mennyiben követelhet a törvényhatóság képviseletében vitt jogi ügyekben évi fizetésén kívül külön díjazást? Gy. VII. 394. A község perbeli képviseletéve! megbízott megyei tiszti ügyész dijai a község irányában megállapítandók. 1). III. 256. A tiszti ügyész elhall egyén bíróilag el nem intézett hagyatékához tartozó követelésnek behajtása iránt árvaszéki megbízás alapján indított perben magánfelektől díjazást nem követelhet. D. V. 242. 256. §. A: itélet végrehajthatósága. Az Ítélet akkép szerkesztessék, hogy végrehajtható legyen. B. I. 386. V. 90. VII. 206.; K. VI. 396.; M. IV. 468. Megfelel a 256. §. szabályának az itélet, ha a végrehajthatóság az indokokból tűnik ki. Gy. V. 304. Bírósági határozatban foglalt törvénytelen fenyegetés nem alkalmazható. M. VII. 527. Az itélet marasztaló részének a marasztalás terjedelmét szabatosan kell meghatároznia s a fizetendő vagy bírói letétbe helyezendő összeg mennyisége további bizonyítástól nem tehető függővé. B. II. 141. Helytelen az itélet, ha annak alapján alternatív kereseti kérelem esetén mind a két kérelem végrehajtás útján érvényesíthető. Ko. II. 607. Vételár megfizetésére vagy az árunak természetben átvételére indított kereset esetében a választás joga az alperest illeti. B. VII. 80. Vagylagos és esetleges elmarasztalás. M. VI. 473. Olyan esetben, midőn a végrehajtási törvény valamely itéletilej; megszabott leljesítménynemre nézve a végrehajtás foganatosításának módját meg nem határozza, a biró köteles e részben már ítéletében a szükséges intézkedéseket megtenni s hivatalból irondoskodni arról, hogy Ítélete végrehajtható legyen. Gy. II. 405. A miatt, hogy a bíróság oly tárgy természetben való visszaadását tette az alperes kötelezettségévé, a mely az ő birtokában nincs, a teljesítés lehetetlennek nem tekinthető, a mennyiben nincs kizárva a lehetősége annak, hogy alperes az őrizetéből kibocsátott tárgyat a tényleges birtokostól felperes részére visszaszerezhesse. B. VI. 17. Az ítéletben kimondott teljesítés lehetetlenségének kérdése. M. VI. 473. Nincs szükség annak ítéleti kimondására, hogy az eladó a minőségi hiányban szenvedő árút visszavenni köteles s ily rendelkezés végre sem hajtható. N. VI. 504. A gazdának a gazdatiszt visszafogadására vonatkozó rendelkezése az ítéletnek nem végrehajtható. K. VI. 376. Ha a felperes a követelt ingó értékét ki nem mulatja, az érték megállapítása a végrehajtási eljárásra hagyandó fenn. B. III. 25. A marasztalt fél nem panaszkodhatik jogsérelemről a miatt, hogy a kielégítési alap