Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

CXXV1 Rendszeres tárgymutató. képviselt kiskorúak érdekében és nevében ügyvéd részére gyámhatósági jóváhagyás nélkül adhat meghatalmazást, B. V. 89. A kiskorúi a gyám képviseli, nem az árvaszék, tehát az árvaszékhez teljesített fizetés nincs kellően teljesítve. B. VII. 159. Az anyának és az állah képviselt kiskorúnak egyetemleges marasztalása esetében érdekösszeütközés forog fenn. Po. II. 1035. Oly esetben, ha rondítok gondnokoltjai képviseletében oly czéggel lép üzleti öszszeköttetésbe, a mely ezégnck maga (gondnok) is tagja, a gondnoknak érdeke gondnokoltjai érdekével összeütközik. B. IV. 206. A bíróság nem vizsgáihalja azt a kérdést, hogy a gyám és a gyámolt között van-e érdekellentél és ezen az alapon a gyámhatóság helyesen rendelt-e ki gondnokot. B. VII. I. Ha a gyámhatóság az érdekösszeülközésnek és ez alapon gondnokrendelésnek esetét fenforogni nem látja : a kiskorú képviselőjeként a törvényes gyám elfogadandó s az ennek közreműködésével keletkezett ilélet akkor sem oldható fel, ha valóban forog fenn érdekösszeütközés. B. VII. 28.; N. II. 767. A tiszti ügyész jogosan képviseli a kiskorút és a gondnokság alatt állót. K. II. 563. Sz. IV. 627. Az árvaszék a kiskorú követelésének per útján való behajtásával ügyvédet is megbízhat. Sz. III. 664. Az árva.Jzéknek, mint a kiskorúak érdekeinek felügyeletére hivatott hatóságnak hivatalos hatásköréhez tartozik a kiskorúak peres ügyeiben azoknak képviseletéről gondoskodni és a gyámhatóság részéről kirendelt képviselő jogosítva van az illető kiskorú nevében gyermektartási keresetet indítani. Gy. VI. 301. L. Felperesség a. is. Ha a nagjapa az apa ellen nem a kiskorú gyermekek képviseletében, hanem saját nevében lép fel, az apa a kiskorúak javára nem marasztalható. Po. VII. 628. A felülvizsgálati bíróság Ítéletének a gyámhatósággal közlése. M. V. 394. A szabadságvesztésre itélt félnek jogában áll ügyeinek vitelére megbízottat nevezni, a miből következik, hogy a személyes védekezésben helyzeténél fogva akadályozott ilyen alperes csak akkor idézhető perbe kirendelt gondnok útján, ha ügxének vitelére megbízottat nem nevezett. B. V. 214. örökhagyó, illetőleg a hagyaték képviselete. Az örökhagyó hagyatéka perben állónak nem tekinthető, ha ismert örökösök hirdetmény útján idéztetnek. K. A'. 330. A felett, hogy az elhalt hitelezőt illető követelés törlesztésére letétbe helyezett összeg kit illet, nem lehet az összes örökösök perben állása nélkül határozni. B. II. 122. Az örökhagyónak a halállal megszűnt magánjogi személyisége helyébe a halál időpontjával az örökösök lépnek, tekintet nélkül arra, hogy a hagyaték átadatott vagy birtokba vétetett-e. X. II. 837. Az örökhagyót, illetve annak nem az ő személyéhez kötőit vagyonjogi viszonyait az átadó végzés jogerőre emelkedése után az abban elismert, az előtt pedig az ismert törvényes, végrendeleti és szerződéses végrendelet vagy abban kirendelt és szerződéses örökös hiányában pedig egyedül a törvényes örökösök, nemkülönben a kirendelt ügygondnok által képviselt ismeretlen örökösök képviselik. B. II. 42. VII. 7. 161.; Gy. VII. 389.; N. II. 837.; Po. II. 993. III. 580.; T. III. 691. VII. 706. Addig, míg az örökség átadva nincs, a hagyatékot csak valamennyi örökös együttvéve képviselheti, azaz perbe vagy a hagyaték vonandó ííondnok által, vagy pedig valamennyi örökös személyesen s a mennyiben felperes az örökösöknek csak egyikéi