Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

Rendszeres tárgymutató. exxi Felperesek követelésük behajtása vagy előjegyzett zálogjoguk bekebelezésére alkalmas okirat kiállítája iránt indítván keresetet, ez az ügy nem tartozik azok közé, melyekben a rendes birói illetőségtől eltérésnek nines helye. Gv. V. 280. A zálogjogos adós elleni kereset nem olyan ügy, a melynél a rendes birói illetőségtől eltérésnek ne lenne helye. T. II. 1175. Előjegyzett zálogjog kitörlésére alkalmas engedélynek — a biztosított követelésnek kiűzetés folytán történt megszűnése okából — kiadása iránt indított keresetek nem tartoznak azon e.-etek közé. a mel\ékben a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nem lenne. N. III. 480. Az a kérdés, hogy alperes ingatlanára a kereseti követelés erejéig bejegyzett zálogjog érvényes alappal bir-e vagy sem '? nem tartozik az 53. §-ban felsorolt esetek közé. Gy. VII. 385. Birói illetőségtől eltérésnek nines helye abban a perben, a melynek tárgya részvénytársaság és igazgatója között ebből a minőségből keletkezett jogviszony. D. V. 258. Az 1881: LX. t.-cz. 236., 240. §-aiban a zárlatot elrendelő bíróság tekintetében megállapított illetékességtől nincs eltérésnek hehe. T. If. 1139. Valamely hazai bíróság által elrendelt vagy foganatosított végrehajtási jogcselekmény megtámadása iránt indított perekben csak hazai bíróság lehet illetékes és ettől eltérésnek helye nincs. N. II. 781. Mennyiben van helye a birói illetékesség tárgyában kelt másodbirósági végzés ellen felfolyamodásnak"? L. az 1881: L1X. t.-cz. 59. ^-át. .">(>. §. A biró érdekeltsége. Nem forog fenn a bíró érdekeltsége, ha nem a felet képviselő ügyvéddel, hanem annak helyettesével áll sógorsági viszonyban. D. IV. 259. Nincs olyan szabály, mely szerint az alapperben eljárt első bírónak az újított perben eljárni semmiség terhe alatt tilos lenne. P. II. 868. Nincs kötelező szabály arra, hogy a felebbezési tanácsnak az alapper megbirálásában résztvett tagjai az újított perben ítélő tanács tagjai nem lehetnek. B. II. 158. Az a körülmény, hogy az itélő biró vagy az ítélő biróság egy tagja a város képviselő testületének is tagja, csak akkor állapítja meg a város elleni perben az érdekeltséget, ha a biró résztvett azokon a közgyűléseken, a hol a perben sérelmesnek állított képviselőtestületi határozat hozatott. D. II. 267. <$4_75, §§. \ perképesség, felperesség, alperesség, perletétel. Perképesség. Vállalat, ha nem kereskedelmi társaság, perképességgel nem bir. Sz. III. 654. Az árvaszék csak oly közege a törvényhatóságnak, mely a gyámhatósági teendőket végzi. Annak pedig, hogy az árvaszék a magánjog szerint nem jogképes személy, az a következménye, hogy perben félként nem szerepelhet; a törvényhatóság képviseletében az alispánt kell perbevonni. B. V. 77.; X. V. 430. Ellenkező : Az árvaszékek pénztáraiban kezelendő pénzösszegek behajtása iránt indított perekrea tiszti ügyésznek szükséges felhatalmazás megadására az árvaszék van hivatva, mint az a szervezet, a melynek útján a gyámhatóság gyakoroltatik. Sz. V. 646. A közbirtokosságnak perképessége van. K 11. 57'.*.