Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

cxx Rendszeres tárgymutató. Felmondás érvényességének kimondására irányuló perben a harmad bírósághoz jogorvoslatnak egyáltalában, tehát annak a szabálytalanságnak orvoslása végett sincsen helye, hogy a felebbezési bíróság az elsőbiróság Ítéletét, mint felebbezési és nem mint felülvizsgálati bíróság hirálta felül. Sz. II. 1084. Nem vehető" figyelembe az a felülvizsgálati panasz, hogy a felebbezési bíróság a lakfelmondás érvényessége iránti perben beadott jogorvoslatot felebbezésként szóbeli tárgyalás alapján bírálta meg, ha a fél nem támadta meg jogorvoslattal az elsőbiróság iléletét a miatt, hogy az elsőbiróság szabálytalanul sommás per gyanánt bírálta mez a/, ügyet. l*o. IV. 5<ir>. 2. 1868 :LIV. T.-CZ. A birói hatáskörre vonatkozó határozatokat 1. az 1893: XVIII. t.-cz. 1. §. a perújításra vonatkozó határozatokat I. az 1881 : LIX. t.-cz. a., a viszonkeresetre vonatkozó határozatokat az 1893: XVIII. t.-cz. 23. §. a. is. 3Ö-3Ő. §§. A birói illetékesség. Nem magyar honos olyan szerződés alapján, mely külföldön kelt és melyben a kötelezettség teljesítésének helye megállapítva nincsen, az országban lévő állandó szállásának bírósága előtt megperelhető. B. I. 18. Az eladó szavatossága alapján az előtt a bíróság előtt is indíthat a vevő keresetet, a melynek területén az állatra vonatkozó vétel létrejött. Bí. II. 761. Könyvkivonati követelésnek csak a bejegyzett kereskedő követelése tekinthető. B. L 159. A 35. §. nem kivételes, hanem a szerződés létrejöttének vagy teljesítésének helyéhez képest különös birói illetékességet szabályoz, mihezképest az e §. szerint illetékes bíróság előtti perindítás esetén a rendes birói illetékességtől eltéré> (53. §.) nem forog fenn. B. III. 216. Az önjogúvá vált gondnokoltak az árvaszéknek a 35. §. szerinti kivételes illetékességét a volt gondnok örökösei ellenében igénybe nem vehetik. K. II. 581. Illetékesség megállapítása pertársaság alapján. B. III. 129. 53. §. Eltérés a birói illetékességtől. L. az 1893: XVIII. t.-cz. 1. és 27. §-a a. is. Az 53. §. azokra az esetekre vonatkozik, melyekben ugyanezen törvény I. czím III. fejezetében tárgyalt birói illetőségi szabályoktól eltérésnek nincs helye; azonban nem vonatkozhatik az eljárás nemére, a mi a III. czím I. fejezetében van szabályozva: ennélfogva a rendes birói illetőségtől való eltérésnek fogalma alá nem esik, ha gyámság alatt álló a rendes eljárás helyett sommás úton pereltetik olyan természetű ügyben, a mely a pertárgy értéke szerint rendes vagy sommás úton indítható meg. B. VI. 206. A birói illetőségtől eltérésnek csak az 53. §-ban felsorolt esetekben nincsen helye. B. I. 90. A kiigazítási kereset oly tkvi ügy, melyre nézve az 1868 :LIV. t.-cz. 53. §-a értelmében a rendes illetőségtől eltérésnek helye nincs. K. V. 363. A községi bíróság elé utalt ügyek nem tekinthetők olyanoknak, melyeknél a rendes birói illetékességtől eltérésnek ne lenne helye. M. V. Í22: