Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

cxív Rendszeres tárgymutató. Az ilélelben a felülvizsgálattal nem élő fél javára mutatkozó számítási hibát a felülvizsgálati bíróság helyre nem hozhatja. B. IV. 67. A felülvizsgálati kérelem csak arra irányulhal, hogy a felebbezési bíróság által elutasított kérelem teljesíttessék, de az Ítélethozatal után felmerült tényeken alapuló igények felülvizsgálati kérelem útján nem érvényesíthetők. B. III. 57. W3. §. A jogszabályai, alkalmazása. A felülvizsgálati bíróság a jogszabályok alkalmazásában nincs a felektől felhozottakhoz kötve. K. VII. 402.; M. IV. 454. A felülvizsgálati bíróság az anyagi jogszabály alkalmazása tekintetében a felhozott panaszhoz kötve nincs. B. I. 278. IV. 38. V. 5. VI. 57. 85.; M. VII. 493. A bíróság a felek közt létesült jogviszonyt a felektől eltérően minősítheti. B. I. 168. II. 214. 237. III. 48. IV. 88. VI. 197.; I). II. 296.; K. IV. 352.; Ko. VI. 439.; Po. II. 1028.; T. III. 681. Ha a felebbezési bíróság a felperest alperesség hiányából és érdemi okokból is elutasította keresetével és az alperes az érdemben történt megbirálás miatt felebbvitellel nem élt: a felülvizsgálati bíróság a felperes felebbvitelére az érdemi megbirálást is felülvizsgálja. B. IV. 66. Habár a bíróság a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályt helytelenül alkalmazta, a felülvizsgálati kérelem mégis elutasítandó, ha az ítélet helyesen alkalmazandó jogszabály alapján megáll. B. I. 93. 206. V. 8. 149. VI. 11. 81. 91. VII. 159.; M. IV. 429. VII. 505. 509. 519. 526.; Po. VII. 593. A felülvizsgálat köre. B. IV. 64. V. 12. 33. 42. 54. 65. 143. VI. 11. 56. 91. 127. VII. 126. 297.; D. IV. 227. 228.; Gy. IV. 282.; K. IV. 350. V. 325. M. IV. 427. 4*2. V. 390. 394. 395. VII. 484. 486. 489.; N. IV. 480. V. 397. 403. 433.; Po. VII. 594.; Sz. IV. 662. V. 566. 574. 581. W3. §. A felülvizsgálati panaszra nyilatkozás. Ha a felülvizsgálati kérelemnek az ügy végbefejezésével hely adatik, az abban foglalt többi panaszpontok méltatást nem igényelnek. B. II. 208. A felülvizsgálati kérelemnek egyik pont alapján elintézése esetén a többi panasz méltatást nem igényel. B. IV. 189. Közömbös körülményre vonatkozó felülvizsgálati panaszponlok méltatást nem igényelnek. B. IV. 75. A tárgytalanná vált felülvizsgálati panaszponlokra nem kell nyilatkozni. B. V. 58. 62. VI. 53. 127. 140. VII. 3. 4. 21. 45. 53. 109. 139. 153. 164.; Gy. VI. 299.; K. VI. 360.; M. VI. 482.; Po. VII. 594.; Sz. IV. 624. 204. §. A felülvizsgálati határozat. L. a 64., 108 -114., 187. §§. és az 1868 : L1V. t.-cz. 252. §. a. is. Wí. §. Az ítélet feloldása. A tényállás hézagossága miatt nem kell feloldani az ítéletet akkor, ha az ügy anélkül is érdemlegesen elbírálható. B. V. 42. Ha az elévülési kifogást a felülvizsgálati bíróság a tényállás részletes megállapítása nélkül is megbírálhatja, a felebbezési bíróság részéről elkövetett az a szabálytalanság, hogy a tárgyalás egész anyagát nem méltatta, az ítélet feloldását nem vonja maga után. M. VII. 518. Ha a felebbezési bíróság a felperest egyedül az ítélt dolog alapján utasította el keresetével s a felülvizsgálati bíróság úgy találja, hogy a keresetnek más jogalapja lévén