Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

Rendszeres tárgymutató. cxv itélt dolog esete nem forog fenn, a felebbezési bíróságot ítéletének feloldásával a pernek az újabb jogalapon eldöntésére utasítja. B. VII. 166. Ha a felebbezési bíróság a keresetet időelőttiség okából utasította el és a felülvizsgálati bíróság ennek helyét nem találja, az ügyet érdemben elintézendőnek ítélettel mondja ki, s a felebbezési bíróságot megfelelő további eljárásra utasítja, fentartván ennek azt a jogát, hogy az ügyet az elsőbirósághoz visszautasíthassa. Ko. II. 651. Ha a felebbezési bíróság a viszonkeresetet időelőttiség okából utasította el, a felülvizsgálati bíróság pedig azt időelőttinek nem találja, az ítéletnek a viszonkeresetre vonatkozó részét feloldva, a felebbezési bíróságot érdemi eljárásra utasítja. B. V. 180. Mely esetekben lehet a peres ügyet újabb határozathozatal végett az alsó bírósághoz visszautasítani ? M. VII. 524. Nincs helye olyan értelmű feloldásnak, hogy a bíróság további eljárás elrendelése nélkül újabb ítélet hozatalára utasíttassék. Sz. III. 616. A felülvizsgálat az elsőfokú bíróságnak a felebbezési bíróság ítéletével meghaladottá vált ítéletére ki nem terjeszthető. B. V. 121. A feloldás egyes eseteit I. a 185. §. c) p. 197. §., továbbá az első és a felebbezési bírósági eljárás megfelelő §-ai a. 204. §. A felülvizsgálati bíróság jogi álláspontjának hatálya. A felülvizsgálati bíróság feloldó határozatában elfoglalt álláspont az alsóbiróságra kötelező. B. II. 185.; D. VI. 265. VII. 320.; Sz. VII. 661. Ezt a jogi álláspontot nem tartozik követni a felebbezési bíróság akkor, ha a feloldás következtében foganatosított újabb tárgyaláson olyan tényállást állapít meg, a melyre a felülvizsgálati bíróság jogi álláspontja már nem alkalmazható. B. V. 38. 48. Ha a feloldó határozat következtében megtartott újabb tárgyalás alapján megállapított tényállás olyan világításba helyezi a peres felek közötti jogviszonyt, melyben a feloldó határozatban döntőnek kijelentett tény minden jelentőségét elvesztette, ez a lényeges változás az Ítélet hozatalánál figyelmen kívül nem hagyható. B. II. 113. A felülvizsgálati bíróságnak feloldó határozata következtében perjogi tekintetben a per isméi abba az állapotba jutván, a melyben a felebbezési bíróság feloldott ítéletének meghozatala előtt volt, a feloldó végzés alapján folytatott eljárásban a felek új tényállításokat tehetnek és új bizonyítékokkal élhetnek. B. II. 192.; Ko. II. 608. A íeloldás következtében folytatott eljárásban felhozott új bizonyíték nem mellőzhető azon az alapon, hogy az a felülvizsgálati bíróság feloldó végzésében elfoglalt jogi álláspont korlátain kívül esik. B. V. 48. A felebbezési bíróság a felülvizsgálati bíróság részéről kimondott feloldás után nem változtathatja meg Ítéletének felülvizsgálati kérelemmel meg nem támadott azokat a ténymegállapításait, a melyek figyelembevételével a felülvizsgálati bíróság az irányadóul szolgáló s a felebbezési bíróság részéről követendő jogszabályokat megállapította. I). VI. 262. A felebbezési bíróság az újabb eljárásban és határozathozatalban a felülvizsgálati i)iróság által elloglalt jogi állásponthoz alkalmazkodni tartozik s ennélfogva azokat a tényeket, a melyek az elfoglalt jogi álláspont szerint az ügy eldöntésénél lényegeseknek és szükségeseknek találtattak, akkor is megállapítani köteles, ha az újabb Ítélethozatalnál újabban felhozott ténykörülményeket vesz is figyelembe. B. VII. 22. A tényállás megállapításának terjedelme a feloldás utáni eljárásban. B. V. 38. A felülvizsgálati bíróság részéről az ítélet feloldása esetében elfoglalt és az alsóbiróságra kötelező álláspontnak az itélt dologgal egyenlő jogi hatály nem tulajdonítható. B. V. 38.