Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

Rendszeres tárgymutató. cxin vagy pedig az az esel fórog-e fenn, hogy a peri a helyes jogszabályok alkalmazásával a megállapított, esetleg a felülvizsgálatban megállapítható tényállás alapján eldönteni nem lehet. B. VI. 78. 100. 116. 225. VII. 188.; Gy. II. 394. VI. 311.; K. VI. 370. M. V. 394. 418. VII. 487. 502. 1>- IV. 544. Ha a felülvizsgálati kérelem csak a hivatkozott tanuk kihallgatására és a felebbezési bi. óságnak új ítélethozatalra utasítására irányul, a felülvizsgálati bíróság csakis azt a kérdési vizsgálhatja, hogy a tanúkihallgatás mellőzésével fenforog-e eljárási szabály megsértése. Gy. V. 311. A másodbiróságnak Ítélete egyedül abban az irányban képezheti felülvizsgálat tárgyát, a melyet a felülvizsgálatot kérő fél megjelölt s a felülvizsgálati bíróságnak tüzetesen megjelölt panasz hiányában nem tartozik hatáskörébe és teendői közé annak a kutatása, hogy a másodbiróság nem kövelelt-e el valamely anyagi vagy alaki jogszabálysértést ítéletének meghozatalánál, B VIJ. 223.; Po. IV. 599. A felülvizsgálat a felülvizsgálati kérelemben felhozott panaszokon túl — a hivatalból figyelembe veendő eljárási szabálysértéseket kivéve — nem terjeszkedhelik. B. VII. 234. Hivatalból veendő figyelembe az az eljárási szabálysértés, hogy az itélel végrehajthatatlan. M. IV. 468. Figyelembe nem vehető az anyagi jogszabály sértésére alapított felülvizsgálati panasz, ha a fél a sértett anyagi jogszabályt meg nem jeleli és hivatalból észlelendő jogszabálysértés nem forog fenn. D. IV. 251.; Gy. IV. 306.; Sz, IV. 616. Ha a felülvizsgálati kérelem a 185. §. a) pontjára van alapítva, nem vehetők figyelembe a felülvizsgálati kérelemnek a ténymegállapítások tévességére vonatkozó fejtegetései. B. III. 70. V. 125. Ha a fél felülvizsgálati kérelmét csak a 185. §. a) pontjára alapítja s abban ténymegállapítást támad meg, csak annyiban van helye felülvizsgálatnak, a mennyiben a tényállás megállapításával kapcsolatban valamely anyagi jogszabály megsértése állíttatik. B. IV. 28. !la a felülvizsgálati kérelem kifejezetten csakis anyagi jogszabály megsértésére alapittatik. de annak tartalma szerint abban alaki jogszabály megsértése is panaszoltatik, a pere- ügy ez alapon is felülvizsgálandó. B. I. 56. 200.; Gy. II. 400. A felülvizsgálati tárgyaláson anyagi jogszabály megsértése miatt emelt panasz nem vehető (igyelembe, ha a felülvizsgálati kérelem csupán alaki jogszabály megsértése czímén lámadja meg az Ítéletet. M. II. 727. Felülvizsgálatnak a tényállásnak eljárási szabály megsértésével megállapítása okából nincs helye akkor, ha az Ítélet ezen az alapon meg nem támadtatott. B. V. 119. VII. 185.: M. V. 405. A tényállás iratellenességét a felülvizsgálati bíróság nem veheti figyelembe akkor, ha a tényállás megtámadva nincs. B. VII. 5. A felülvizsgálat alapjának téves megjelölése nem akadályozza azt, hogy a felülvizsgálati kérelemben felhozott panasz a valóban fenforgó helyes alapon bírálat alá vétessék. B. I. 246. III. 25. Ha a fél az ítéletet csak a perköltség viselésének kérdésében támadja meg, nem bocsátkozhatik a felülvizsgálati bíróság az érdemre (a tőkében és kamatban történt marasztalásra) tartozó jogkérdés eldöntésébe akkor sem, ha a fél érdemi kifogásának téves megbirálását is panaszolja. Gy. IV. 311. Térti : ítélőtáblai határozatok. VIJ. h