Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

liendszeres tárgymutató. GJS Az a panasz, hogy a felebbezési bíróság a fél tagadását nem vette fel a tárgyalási jegyzőkönyvbe, nem vehető figyelembe, ha az a 160. §. szerint megállapítva nincs. B. IV. 75. Az a panasz, hogy a felebbezési bíróság elnöke az 160. §-ában említett külön iratnak a jegyzőkönyvhöz csatolását és lényeges nyilatkozatok jegyzőkönyvbe vételét megtagadta, csak akkor vehető ligyelemhe, ha azt a tárgyalási jegyzőkönyv és mellékletei bizonyítják. B. VII. 36. Nem vehető figyelembe a perköltség összegének megállapítása elleni felebbezés meg nem bírálása miatt előlerjesztett panasz, ha a jegyzőkönyv nem bizonyítja a felebbezési bíróság Ítéletében foglalt annak a megállapításnak a helytelenségét, hogy a vonatkozó felebbezési kérelem elkésve, vagyis a tárgyalás befejezése után terjesztetett elő. T. V. 682. A feleknek az elsőbírósági iratok szerint vagy az írásbeli felebbezésben előterjesztell kérelme úgy tekintendő, mintha elő sem adatolt volna akkor, ha a felebbezési tárgyalási jegyzőkönyvben vagy a felebbezési bíróság Ítéletének indokolásában nincs nyoma annak, hogy a kérelem a felebbezési tárgyaláson élőszóval is előadatott. B. I. 322. Az a körülmény, bogy az ellenfél válasziratában nem vonja kétségbe azt, hogy a felülvizsgálati kérelemben felhozottakat a fél már a felebbezési bíróság előtt felhozta, a jegyzőkönyv ellenkező tartalmával szemben nem nyújt alapot a felülvizsgálati panasz elfogadására. B. V. 47. A jegyzőkönyv egyedüli és kizárólagos bizonyíték a felebbezési tárgyaláson előfordult azon körülmények tekintetében, a melyek az ügyvédre rendzavarás miatt pénzbírság kiszabását indokolják. Po. IV. 575. A felebbezési tárgyalási jegyzőkönyv felolvasásának elmulasztása miatt emelt panasz nem vehető figyelembe, ha ennek valóságát a jegyzőkönyv ellenkező tartalma megczáfolja. T. II. 1154. 197. §. Tényállás kiigazítása, kiegészítése és megállapítása a felülvizsgálati eljárásban. Ha a felülvizsgálati bíróság azt találja, hogy a felebbezési bíróság állal helytelenül mellőzött tényállás az előző tárgyalások adataiból újabb tárgyalás megtartása nélkül is kiegészíthető és a per az ekkép pótlandó tényállás alapján az eldöntésre alkalmas, a felülvizsgálati bíróság az ítéletet érdemileg veszi vizsgálat alá s a szolgáltatott bizonyítékok mérlegelésével a helyes tényállást megállapítja. B. II. 53. Ha a felebbezési bíróság Ítéletében felhívott bizonyítékban épen nem foglaltatik az, a mit a felebbezési bíróság azokból megállapíthatónak kijelenteti, akkor a tévesen és ekkép jogszabály megsértésével megállapított tényállást a felülvizsgálati bíróság az iratok felhasználásával kiigazíthatja. B. IV. 24. A felülvizsgálati bíróság mennyiben állapíthat meg tényállást ? B. V. 15. A felülvizsgálati bíróság a tényállást az iratok alapján kiegészítheti. B. II. 98. 98. III. 73. 78.; Gy. II. 473. 489. IV. 280. VII. 389.; Sz. II. 1093. A tényállásnak a felülvizsgálati eljárásban iratok alapján megállapítása. B. II. 73. VI. 244.; M. II. 675.; N. VI. 501.; P. II. 867. IV. 517.; Sz. VI. 668. 695.; T. II. 1165. Okirati bizonyíték mérlegelése a felülvizsgálati eljárásban. B. I. 266.; II. 169. Tényállás kiigazítása a felülvizsgálati eljárásban. B. I. 249.; B. VI. 262.; Ko. VII. 453. ; P. IV. 536. Tényállás megállapítása a felülvizsgálati eljárásban. B. II. 19. III. 78. IV. 65. 77. 165. V. 94. VI. 21.; Ko. IV. 413.; M. V. 392.; Po. V. 509. VII. 594.