Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

CII Rendszeres tárgymutató. Csatlakozási kérelem visszautasítása az 1893 : XVIII. t.-cz. 193. §-a alapján. B.1I. 1. Az a fél, a ki nem élt önálló felülvizsgálati kérelemmel, csatlakozás utján a felebbezési bíróságnak felülvizsgálati kérelemmel nem élő ellenfélre vonatkozó intézkedését nem támadhatja meg. Sz. VII. 697. Csatlakozás hiányában nem lehet felülvizsgálat tárgya a válaszban a felebbezési bíróság Ítéletének megváltoztatására előlerjesztett kérelem. K. VII. 410. Az oly csatlakozási kérelem, a mely önálló jogorvoslatnak nem tekinthető, a felülvizsgálati eljárásban is elveszti hatályát abban az esetben, ha a felülvizsgálati kérelem oly ítélet ellen irányoztatott, a mely felülvizsgálati kérelemmel meg nem támadható. Po. VI. 619. Csatlakozási kérelemnek az indokolás ellen is van helye az esetben, ha az'indokokban határozat jellegével bíró oly kijelentés foglaltatik, mely az illető peres félre nézve sérelmes lehet. B. VII. 2. 269. 195., 196. §§. A felülvizsgálati tárgyalás. A felülvizsgálati kérelem visszautasítása a tárgyaláson is kérhető. Gy. II. 454. A felülvizsgálat kizártsága a tárgyaláson is figyelembe veendő. Gy. II. 454. Po. II. 935. A felülvizsgálati kérelem visszautasítandó, ha a felperes a felülvizsgálati tárgyaláson kijelenti, hogy a peres ingók értéke 200 frtot nem halad meg és azt tévesen számította fel 200 frtot meghaladó összegben. T. II. 1178. Ha a felülvizsgálati kérelemben előadott panaszát a fél a tárgyaláson visszavonjar annak megbirálása mellőzendő. B. VI. 194. A felülvizsgálati tárgyaláson felhozott panasz figyelembe vétele. Po. V. 509. Felülvizsgálati kérelem a tárgyaláson meg nem változtatható. B. IV. 74.; K. II. 564.; M. II. 671. VII. 524. A felülvizsgálati tárgyaláson is köthetnek a felek egyezséget, a melyet a felülvizsgálati bíróság jegyzőköny\be vesz és a feleknek kiad. Gy. IV. 336. 197., 198. §§. A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás; uj tények és bizonyítékok felhozhatása. L. a 64., 121. és 185. §§. a. is. A 197. §. első bekezdéséhez. 197. §. A tényállás fogcdma. A tényállás körébe a jogok és kötelezettségek létrejöttének, átváltoztatásának vagy megszűntének alapját tevő, érzékileg észlelhető tények tartoznak. D. IV. 236. L. 185. §. a. p. Tényről-tényre vont következtetés felülvizsgálatnak nem tárgya. B. I. 288. VII. 66. 245. Ellenkező: 185. §. c. Az egyszerű vélelem, mint ténybeli következtetés, felül nem \izsgálható. T. VII. 484. Ha a felebbezési biróság Ítéletébe az elsőbiróság itéletébén megállapított ténvállast nem foglalja be, mert arra jogi álláspontja mellett szüksége nincs, de azt nem mellőzi és ellenkező tényállást nem állapít meg: akkor a felülvizsgálati biróság az elsőbiróság Ítéletében megállapított tényállást is figyelembe veheti. B. VII. 74. Ténykérdés az, hogy az adóslevélnek az adós birtokában létéből a követelés kifizetése következtethető-e vagy nem. P. II. 921.