Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VI. kötet 1901-1902 (Budapest, 1904)

LXXXÜ Rendszeres tárgymutató. személyek fizetési kötelezettségét vonja maga után a fizető irányában. B. 10. 16 Más helyett fizetett adótartozás visszatérítése. Gy. 302. 338. Más helyett teljesített fizetés megtérítése nem követelhető akkor, ha ezt a fizető már visszakapta, akár az, a ki helyett a fizetés történt, akár más már kiegyenlítette a fizetést. K. 479. 496. Kikötés vagy megállapodás nem létében a fizető a részéről kifizetett követelés átengedését csak az esetben követelheti, ha oly jogviszony forog fenn, a melynél fogva a.követelés a kifizetés ténye folytán külön megállapodás nélkül is a fizetőre álszáll; ez pedig a törvény szerint csak akkor áll be, a midőn a fizetést egy arra nem kötelezett harmadik személy és nem az adós nevében teljesíti. Po. 592. 596. Ha valaki egy olyan kötelezettséget teljesített, a melyet egy harmadiknak kellelt volna teljesíteni, a teljesítés puszta ténye a megtérítés kötelezettségét megállapító törvényes vagy szerződéses viszony létezése nélkül a teljesítőnek a vele jogviszonyban nem álló harmadikkal szemben a teljesítmény értékének követelhetésére törvényes alapot nem nyújt. Gy. 344. 357. Ha valaki más helyeit olyan követelést fizetett ki, melyet a kötelezett megfizetett, ezért a fizető irányában a kötelezett fél nem felelős. Gy. 300. 326. A fizető a kifizetett követelésre nézve csak akkor válik a hitelező jogutódává, ha a hitelező a fizetést tudva, mint a fizető harmadik személy részéről teljesítettet fogadja el. Po. 592. 597. Ha a szerződés teljesítése a teljesítésre kötelezett félre nézve tőle nem függő s általa el nem háríthatott természeti esemény folytán lehetetlenné vált. a teljesítésre kötelezve volt fél kötelezettsége alól szabadul vagyis kártérítéssel nem tartozik. Sz. 654. 651. Az adós a teljesítés lehetetlensége miatt csak akkor szabadul a kötelezettség alól, ha a lehetetlenség az adós hibáján kívül eső véletlen vagy el nem hárítható körülmény folytán következik be. B. 32. 64. Valamely visszterhes jogügylet hatálytalansága esetében jogszabály az, hogy az előbbeni állapot mindkét félre nézve egyaránt visszaállítandó. K. 399. 419. Ha a létrejött szerződés felbomlik, mindegyik íél köteles a másiknak visszatéríteni azt, a mit a szerződés alapján szerződésbeli ellenfelétől kapott és az, a ki szerződés tárgyát visszaadni köteles, tartozik ezt olyan állapotban visszaadni, a milyenben azt ő kapta és a mennyiben ezt ilyen állapotban vissza nem adhatná, kártérítéssel tartozik, kivéve, ha a visszaadandó tárgy elpusztulása avagy rosszabbodása nem az ő vétkességére vagy kellő gondosságának a hiányára vezethető vissza. B. 183. 221. A mint a kétoldalú szerződéseknél teljesítést csak az a fél követelhet, a ki a szerződésből eredő kötelezettségének a maga részéről is eleget tett, úgy a szerződés megszüntetését is a vétkes fél hibájából csak az a szerződő fél követelheti, kit a mulasztás előidézésében hiba és a teljesítés körül kötelességszegés nem terhel. B. 18. 32.