Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VI. kötet 1901-1902 (Budapest, 1904)

LXXX Rendszeres tárgymutató. létre oly tények, a melyek a követelés megszüntet eredményezik. Sz. 658. 653. Az adós az engedményessel szemben joghatályosan hivatkozhatik nemcsak az engedményezésrőli értesüléséig eszközölt teljesítésre, hanem az említett időpontig közte és hitelezője közt felmerült egyéb jogszüntető tényre, tehát egyezségre, lemondásra, elengedésre is. Sz. 658. 653. Az adós mindaddig, a míg az eddigi hitelező vagy engedményes nem értesíti őt az engedményről, az előbbit tekintheti továbbra is hitelezőjének. Sz. 058. 653. Az adósnak a követelés engedményezésérőli értesüléséig bekövetkezett jogszüntető tényekre az adós az engedményessel szemben is joghatályosan, a követelést megszüntetőleg hivatkozhatik. Sz. 658. 653. Az adós tudomásul vételének joghatálya csak abban nyilvánul, hogy a tudomásvétel után az adós az engedményező hitelezőnek a követelést megszüntető érvénynyel többé fizetést nem teljesíthet. T. 733. 730. A hitelező személyében való csere az adós kötelezettségét nem érinti és az engedménytől, mint bármely más jogügylettől, az engedmény létesítésében résztvetí felek kölcsönösen elállhatnak. T. 733. 730. Valamint az engedmény jogérvényes létrejöttéhez az adósnak hozzájárulása nem kívántatik meg, ép oly kevéssé szükséges az adósnak beleegyezése az engedményesnek az engedménytől elállásához és illetőleg az elállás érvényességéhez. T. 733. 730. Az a fél, a ki valamely követelés engedményezésére \an kötelezve, ha ennek a kötelezettségnek teljesítését megtagadja, a szerződésszegésből a másik félre háramló kárt tartozik megtéríteni. Gy. 309. 336. Kártérítés mértéke követelés engedményezésére irányuló szerződés megszegése esetében. Gy 310. 336. Kétoldalú jogügyleteknél, melyekkel a szerződő íelek mindegyike jogokat szerez és egyúttal kötelezettségeket vállal, ha az egyik szerződő fél a másik beleegyezésével szerződéses kötelezettségét egy harmadik személyre átruházza: az ellenkező kifejezett kikötése nélkül, a szerződésbe lépett harmadik személyre szállanak át az átruházónak a szerződésből eredő jogai is; mert ezek épen a harmadik személy által elvállalt kötelezettségnek képezik ellenértékét. B. 146. 191. Az adósság egyszerű átvállalása nem foglalhatja magában az átvállalónak azt a súlyosabb megterhelését, a mely az átvállalt adósságnak lejárat előtt azonnali készpénzben való kifizetéséből áll és a mely esetben a hitelező a lejárat előtti kifizetés okából a kikötöttnél súlyosabb szolgáltatást is követelhet. K 362. 383. Az adósságátvállalás a hitelező jogviszonyát is érintvén, ahhoz annak a hozzájárulása is szükséges abban az irányban, hogy az eredeti adós a kötelezettség alól teljesen szabaduljon, és helyette abba az új adós belépjen. K. 362. 382. Adósság átvállalása. K. 362. 382.