Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VI. kötet 1901-1902 (Budapest, 1904)

Rendszeres tárgymutató. XXIX Akkor is, midőn a lelebbező kérelme folytán az ügy szóbeli tárgyalás mellőzésével, nyilvános előadás útján intéztetik el, a mennyiben az ügy felderítése végett további bizonyítás-felvétel mutatkozik szükségesnek, a felebbezési bíróság nemcsak jogosítva, de kötelezve is van a szóbeli tárgyalást elrendelni. N. 516. 541. Arra az esetre, ha a felebbezési bíróság magát a kiegészítendő ítéletet is a felebbező fél kérelme folytán a szóbeli tárgyalás mellőzésével nyilvános előadás alapján hozta meg, a. 124. §. rendelkezése úgy felel meg, hogy a mint a főkérdés, úgy a kiegészítés kérdése is nyilvános előadás alapján intéztessék el. Gy. 321. 345. 180—182. §§. A felülvizsgálat esetei és kizárása. L. 1—4. §§. a. is. A felfolyamodás kizárására vonatkozó határozatokat 1. a 214. §. a. Ingatlan tulajdona iránti perben felülvizsgálatnak nincs helye. B. 206. 237. A felülvizsgálati kérvényhez csatolt oly értelmű községi bizonyítvány, hogy a kereseti ingatlan értéke 400 koronát meghalad, az értékmeghatározásban figyelembe többé nem jöhet. D. 282. 311. Ingatlanra vonatkozó Ítélkezést nem foglal magában az, ha a vételárnak per tárgyát képező visszafizetése az eladott ingatlan egyidejű visszabocsátásától tétetik függővé. K. 399. 419. Felülvizsgálati értékhatár vadászati jogba behelyezés iránti perben. Po. 611. 609. A kamat tőkésítésének befolyása a felebbviteli értékre. Gy. 329. 350. A felülvizsgálat megengedhetősége szempontjából a kereset és a viszonkereset értéke össze nem adható. Po. 631. 621. A perköltség, mint járulék, a íelebbvitel helytfoghalóságának kérdésében teljesen számításon kívül marad. M. 496. 510. Felülvizsgálat szempontjából az egyesített pereknek összértéke veendő irányadóul. Ko. 449. 459. Az a körülmény, hogy a felebbezési bíróság a kir. járásbíróság által külön-külön elbírált pereket egyesítette és egy közös ítélettel bírálta el, a jogorvoslat kiterjesztésére alapul nem szolgálhat. P. 571. 576. Ha felperes olpn jogviszony nem létezésének, melynek alapján alperesnek 300 koronával adósa lenne, a megállapítása iránt, az alperes pedig külön ugyanezen 300 koronának megfizetése iránt a felperes ellen indít keresetet, mind a két kereset ugyanarra a követelésre vonatkozván, a per tárgyának értéke a perek egyesítése után sem haladja meg a 400 koronát. Sz. 665. 660. A per tárgyát abban az alakban és terjedelemben kell érteni, a mely alakban és terjedelemben a fél kereseti igényét szóval a tárgyaláson előterjeszti és érvényesíti és a mely alakban és terjedelemben az az elsőfokú biróság ítéletének tárgyául szolgál. B. 203. 235. A keresetnek meghatározott időre járó kamatra és a költségre le-