Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VI. kötet 1901-1902 (Budapest, 1904)

XXII Rendszeres tárgymutató. nélkül megtagadhatja és arra törvényes kényszereszközökkel nem szorítható. K. 357. 373. Felülvizsgálata annak a kérdésnek, hogy az eskü alatti vallomás az ügylet miségének megállapítására az adott tartalommal alkalmas bizonyítékul szolgál-e? N. 540. 549. Az 1893 : XVIII. t.-ez. 97. §-a szerint a bizonyító fél csakis a kár és elmaradt haszon mennyiségének a megállapítása végett hallgatható ki eskü alatt s így ennek a szakasznak a rendelkezése az építési többletmunka értékének a meghatározására ki nem terjed. Gy. 339. 355. Az eskü alatti kihallgatásról elmaradás következményei nem alkalmazhatók akkor, ha a fél tanúként idéztetett. B. 214. 244. A 99. §. szabályát sérti a bíróság akkor, ha azt a kérdést, hogy az alperes vallomástételének megtagadása a kereseti tényállítások valóságára vagy valótlanságára milyen befolyással bir, a per teljes anyagának, különösen pedig az idevágó összes bizonyítékoknak méltatása nélkül pusztán a megtagadás jogos voltára hivatkozással dönti el. K. 357. 373. Az 1893 : XVIII. t.-cz. 99. S-ának alkalmazása. D. 276. 307., 287. 314. K. 357. 371. 106. §. Az ellenkövetelés külön perre utasítása. Az ellenkövetelés a kereseti követeléssel akkor függ össze, ha az ellenkövetelés a keresetihez oly szoros viszonyban áll, hogy az ellenkövetelés eltekintve attól, hogy beszámításra alkalmas-e vagy sem ? — a kereseti követelést alapjában s akként támadja meg, hogy az ellenkövetelés elbírálása nélkül a kereseti követelés keletkeztét, jogosságát, fennállását és esedékességét sem lehet elbírálni és megállapítani. M. 450. 462. Ha a kereseti követelés és ellenkövetelés egymás mellett megállhat, az összefüggés nincs meg, egyik úgy, mint a másik, önálló; de ha az ellenkövetelés olyan, hogy a kereseti köxetelés alapját támadja meg, úgy a kereseti követelést önállólag nem lehet elbírálni. M. 450. 462. Minden oly esetben, hol összeszámolási viszony áll fenn, azok a követelések, melyek a számadás tárgyául szolgálhatnak, egymással már annálfogva, hogy azok ugyanegy számadás tárgyául szolgálhatnak, összefüggésben állanak. Gy. 339. 355. Az ellenkövetelés összefüggésének kérdése. B. 220. 249. 108—114. §§. A perköltség. Az Ítélet hozataláig felmerülő költség viselésének kérdését a végitéletben kell eldönteni. K. 392. 412. Az előleges birói szemle körül felmerült költség járulékos természeténél fogva kifejezetten viszonkeresetbe való helyezés nélkül is itélet tárgyává teendő. B. 217. 246. A perköltségre nem alkalmaztatik az az anyagi jogszabály, a mely