Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VI. kötet 1901-1902 (Budapest, 1904)

XVIII Rendszeres tárgymutató. Oly minőségi ténykérdésekbei), a melyek szakértői ismeretet tételeznek fel, nem tanúk, hanem szakértő által való bizonyítás alkalmazandó. N. 536. 553. Az a kérdés, hogy az állat bizonyos időben beteg vagy egészséges volt-e, szakértelemmel nem biró tanúkkal nem bizonyítható. Po. 591. 594, Oly törvényes szabály, hogy minőségi tényekre tanúk ki nem hallgathatók, nincs. N. 536. 553. Az 1876 : XIV. t.-cz. 48. §-ának a szakértők meghallgatását előiró és így bizonyítási szabályt megállapító intézkedése az 1893: XVIII. t,-cz. 64. §-a értelmében a bíróságot nem köti. B. 187. 224. A magyar mérnök- és építészegylet díjszabását jogosítva van a bíróság a követelés mennyiségének a bizonyítására alapul elfogadni. D. 273. 304. Azt, hogy a műszaki munkák díjainak megállapításánál a mérnökés építészegylet által kiadott díjszabályzat irányadó, sem törvény meg nem állapította, sem pedig a törvényes bírói gyakorlat követendő szabályul el nem fogadta. Gy. 312. 338. L. a 94. §. a. közölt vonatkozó határozatokot is. Az eskü alatti kihallgatásnak bizonyítékul alkalmazására nézve 1. a 95—99- §-okat A 64. §. szabályát sérti meg a bíróság, ha az okiratnak (levélnek) nem egész tartalmát, hanem csak egy kiszakított mondását mérlegeli. D. 265. 296. Feloldás a miatt, mert az Ítéletben előadott indokolás tüzetes indokolásnak nem fogadható el a bizonyítás mellőzése tekintetében. B. 186. 223. Nem döntő körülményre kért bizonyítás mellőzése nem eljárási szabálysértés. B. 54. 107. N. 505. 526. Az indokolási kötelezettség mellőzése csak akkor szolgál okul az ítélet megváltoztatására vagy feloldására, ha az a per eldöntésére lényeges befolyással van. M. 472. 491. Az a szabálytalanság, hogy a bíróság a tanúkihallgatás mellőzését nem indokolta, nem vehető figyelembe akkor, ha a kihallgatást nem perdöntő tényre kérték. B. 163* 204. A biróság nem tett eleget a 64. ^-on alapuló indokolási kötelezettségnek, ha semmi indokot sem hozott fel arra nézve, hogy a felperes állal az elsőbiróság előtt tett beismerés a felperes részéről a felebbezési tárgyaláson bizonyítani kivánt tényállítás következtében erejét veszti-e vagy nem. B. 161. 202. Az indokolás elmulasztása nem jogszabálysértés, ha az Ítéletből különben nyilvánvaló, hogy a biróság a bizonyítékot azért mellőzte, mert annak a meggyőződését előidéző és az Ítéletben tüzetesen felsorolt egvéb bizonyítékok mellett döntő súlyt nem tulajdonított. D. 275. 305. Bizonyítás mellőzésének hallgatólagos indokolása. K. 387. 408. Azon az alapon, hogy a biróság valamely tanúvallomást valónak elfogad és azzal valamely tényt bizonyítottnak talál, leliilvizsgálati kére-