Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VI. kötet 1901-1902 (Budapest, 1904)

Budapesti kir. ítélőtábla. 3 az adós ingatlanaira zálogjoggal is be volt kebelezve, az alperes hitelező 1898. évi deczember 21-én az ezt megelőző időre lejárt kamatok fejében, az adóstól 298 írt 93 krt felvett, továbbá, hogy alperes ennek ellenére a jelzálogul szolgáló ingatlan vételárának felosztása iránt 1899. évi június 17-én megtartott sorrendi tárgyaláson, a 2940 frt tőkének 1898. évi deczember 21-ét megelőző s már kifizetett kamatjait is felszámitván, azokat soroztatta és a jogerős sorrendi végzés alapján, ezen kamatok fejében 298 frt 93 krt fel is vett. E mellett a felebbezési bíróság nem fogadta el bizonyítottnak alperesnek azt a tényállítását, hogy közte és B. L. mint neje meghatalmazottja közt oly megállapodás létesült volna, hogy az 1898. évi deczember 21-én eszközölt 298 frt 93 kros fizetés, az előző megállapodástól eltérően, ne a 2940 frt töke kamatjaira fizetettnek tekintessék, hanem az a B. L. és nejének ugyancsak alperes irányában fennálló 250 frtos váltótartozásuk kiegyenlítésére fordíttassék. Mivel pedig a felebbezési bíróság azokat, az okokat, a melyek mellett alperesnek eme tényállításaira vonatkozó bizonyítékait elégteleneknek tartotta s a melyek meggyőződését ez iránt megérlelték, ítéletében kiemelte és ekként a tényállás megállapításánál a S. E. T. 64. §. követelményeinek megfelelt; az ekként jogszabály megsértése nélkül megállapított, de felülvizsgálattal meg sem támadott s így a S. E. T. 197. §-a szerint a felülvizsgálati eljárásban is irányadó fentebbi tényállás mellett, alperes és B. L.-né közt oly újítási ügylet, a mely mellett alperes jogosult lett volna, a neki eredetileg lejárt kamatok kiegyenlítésére fordított összeget, az adós más tartozásának kiegyenlítésére fordítani, létre nem jővén, kétségtelen, hogy alperes jogtalanul érvényesítette az adós által már előzően kiegyenlített kamatkövetelését, az 1899. évi június 17-én megtartott sorrendi tárgyaláson, és midőn a sorrendi végzés alapján részére a 2940 frt tőke kamatjai fejében kiutalt 298 frt 93 krt az adós elárverezett ingatlanainak vételárából felvette, az adós ellen már fenn nem álló követelés újbóli érvényesítése által jogalap nélkül gazdagodott, felperes pedig károsodott, a mennyiben ez a másodszori fizetés oly végrehajtási tömegből történt, melyből alperesnek jelzálogos követelése után, közvetlen felperes bírt saját követelésére kielégítési igénynyel, a mely igénye alapján tehát jogosan követelheti, hogy az alperes által a végrehajtási tömegből jogellenesen elvont összeg oda, a honnan elvonatott, visszafizettessék. Nem bir megállható alappal alperesnek felülvizsgálati kérelmében felhozott és a V. T. 108. §-ára fektetett az az érvelése sem, hogy a