Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VI. kötet 1901-1902 (Budapest, 1904)

Rendszeres tárgymutató. <:xi A közkereseti társaság tagjainak felelőssége a társasági tartozá­sokért. B. 136. 183. Az a körülmény, hogy a készpénzbeli női hozomány a közkereseti társaság vagyonába ruháztatott be, a nő részére a társaság ellen ho­zomány czimen kereseti jogot nem állapít meg. B. 136. 184. Árra nézve, a ki az egyes társtagnak árverés alá kerülő társasági jutalékát megveszi, a vétel tárgya csak az, a mi az adósnak a felszámo­láskor jut, következéskép az egyes társtag társasági tartozása a vétel következtében a vevőt, mint a társtas jogutódát egészben terheli. K. 356. 369. A részvénytársaságot harmadik személyek irányában az igazgató­ság képviseli. N. 525. 547. Az a körülmény, hogy a részvénytársaság alkalmazottja a társaság főtisztviselők megillető czimeket használt, a képviseleti jogosultságnak megállapítására nem alkalmas. N. 525. 547. Szövetkezeti üzletrészre történő befizetéssel a szövetkezeti tagnak a szövetkezettel szemben fennálló több tartozása közül melyik tekintendő törlesztettnek? Gy. 333. 352. 259—335. §§. A kereskedelmi ügyletek általában. L. a Magánjogban a kötelmi jog általános tanai a. is. A kereskedőnek bármi vállalatéból származó követelései kereske­delmi üzletéhez tartozóknak tekintendők és e szerint a közadós ellen foganatosított biztosítási végrehajtás kereskedőnek kereskedelmi üzleté­hez tartozó követelésére foganatosítottnak tekintendő. B. 222. 250. Meg nem rendelt árúk küldése ajánlatnak tekintendő. B. 210. 240. A kereskedelmi törvény 319. ^-ának alkalmazása. B. 38. 73. 39. 74. 218. 246. Sz. 647. 639. L. továbbá a Magánjogban Kezesség, Szerződések s egyéb czimek a. 336—367. A vétel és a vétel különös nemei. A K. T. 336. §-a a vételnek csak fogalmi kellékeit állapítja meg, a melyek nélkül a vételi ügylet egyátalában nem jöhet létre; a törvény­nek idézett §-a azonban nem jelenti azt, hogy akkor, ha a felek a vétel tárgyára és a vételárra nézve megegyeztek, akkor a vételi ügylet min­den esetben megkötöttnek tekintendő; mert a vétel a 336. §-ban meg­jelölt fogalmi kellékeken kívül egyéb feltételektől is függővé tétethetvén, az, mint bármely más szerződés megkötve csak akkor van, ha a szer­ződő felek mindarra nézve is, a mi egyikök kikötése alapján megállapo­dás tárgyává teendő, egymás között megegyeztek, ily kölcsönös meg­egyezés hiányában pedig a szerződés nem jővén létre, az egyes pontokra nézve létrejött megegyezésnek külön kikötés nélkül jogi hatály nem tulajdonítható. Sz. 647. 639. A vételü vlet nem tekinthető megkötöttnek oly esetben, midőn a

Next

/
Oldalképek
Tartalom