Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VI. kötet 1901-1902 (Budapest, 1904)

CXII Rendszeres tárgymutató. szerződő felek a vétel tárgyára és a vételárra nézve egyértelmű megállapodásra nem jutottak. Po. 632. 622. H;i a felek a vétel tárgyára s az arra nézve megállapodtak és a vevőnek az árú (osztálysorsjegy) átadatott, a szerződés létrejöttét nem gátolja az, hogy az eladó nem teljesítette a szerződésnek azt a feltételét, mely szerint a vevőnek a megeeyezésről írásbeli nyilatkozatot köteles kiadni. K. 361. 380. Az a kijelentés, hogy a fél újabb bútorokat fog a felperesnél vásárolni : nem alkalmas arra, hogy annak alapján egy új szerződésnek a kötése megállapítható volna. Po. 632. 622. Vételügylet létrejötte. K. 372. 396. T. 736. 731. A vevő jogosan tekintheti vele közvetlen szerződő félnek azt, a ki neki magát üzlettulajdonosnak bemutatja, neki az árúkat huzamos időn át szállítja és a ki az üzlettulajdonos nevével aláirt nvugtára a fizetéseket felveszi. B. 219. 248. Az eladó tulajdonjoga nem szűnik meg az olyan árúra, a melynek átvételéről az átvevő nem kiván rendelkezni. Po. 588. 591. Kóserpálinka alatt minden idegen anyagtól mentes pálinkát kell érteni. Gy. 298. 323. «Atlag jól rostálva)) és ((tisztán megrostált)) kifejezések értelme vétel esetében. K. 364. 385. Érvényes vételügylet hiányában szállított árúk átvételét a czímzett jogosan tagadja meg. B. 227. 252. A meg nem rendelt, hanem csupán megőrzés végett átvett árú vételárát is megfizetni tartozik az, a ki az árúval, mint sajátjával rendelkezik. B. 243. 261. A szabályellenesen eszközölt megrendelés is utólag jóváhagyóitnak és ez alapon a vételi ügylet a társaságot kötelezően megkötöttnek tekintendő abban az esetben, ha az átvevő czég az ennek folytán megküldött, árúkkal, mint sajátjával rendelkezik. D. 29Ó. 316. A czég felelőssége az átvett árúk áráért abban az esetben, ha a czég részére hatályos megrendelés nem történt. B. 210. 240. Üzlet részére történt megrendelés esetében az átvett és felhasznált árú vételáráért az üzlet tulajdonosa akkor is felelős, ha az árút részére harmadik személy rendelte meg. X. 537. 554. A vétel tárgyának elhasználása (sorsjegyeket illetőleg a megkezdett húzásban \aló részvétel) után a vételtől egyoldalúan visszalépni nem lehet. K. 361. 380. Az a körülmény, hogy a fél a raktározás költségét jogtalanul megtagadja, az ellenfelet nem a szerződéstől visszalépésre, hanem a költségnek per útján követelésére jogosítja fel. D. 263. 292. Ha az eladó az árú egy részének szállítását megtagadja, ellenkező kikötés hiányában az átvett árút sem köteles a vevő az eladónak megfizetni, sem birói letétbe helyezni, míg az eladó a hátralevő szállítást nem teljesíti. D. 259. 281. A vételárelőleget az eladó a vevő vétkessége esetében is csak szenvedett kára erejéig tarthatja vissza. D. 263. 291.