Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VI. kötet 1901-1902 (Budapest, 1904)

XCVIII Rendszeres tárgymutató pez; ha a munkavállaló szolgálatot nem teljesíteti, az ellátás egyenértékére törvényes igénynyel nem bír. K. 380. 403. Az alkalmazottnak kiadandó illetmény fogalma alá csakis azok a szolgálmányok vonhatók, melyeket az alkalmazott, ha a felmondási idő alatt is alkalmazásban áll, a végzett vagy végzendő szolgálatai fejében, mint kikötött díjazást igényelhetett volna. B. 207. 238. Napidijakat, melyek a fizetés jogi természetével nem birnak, az alkalmazott szolgálatadójától követelni nem jogosult. B. 207. 239. A szolgálatból elbocsátás esetén a szolgálatban nem töltött időre a külön megbízás alapján igényelhető napidij meg nem Ítélhető. B. 233. 256. Elbocsátott államvasuti alkalmazottnak az előre felvett fizetés viszszatérítésére irányuló kötelezettsége. B. 62. 128. Nincs olyan jogszabály, mely szerint a munkaadó a részére teljesített munka közben támadt sérülésből vagy betegségből előállott kárért feltétlenül felelős lenne. N. 507. 530. A munkaadó kötelessége megfelelő óvóintézkedéseket tenni olyan helyeken, a hol munkásainak testi épsége leesés vagy valamely tárgy lehullása következtében veszélynek lehet kitéve. B. 65. 129. A kártérítési kötelezettséget a munkaadónak a kártokozó balesettel oki összefüggésbe hozható gondatlansága akkor is megállapítja, ha a munkaadó valamely kötelező óvóintézkedést nem is mulasztott el. N. 507. 530. Azon az alapon, hogy a munkaadó összes gyári munkásait az egyének megjelölése nélkül átalányban a végből biztosította, hogy neki a munkások közt előfordulni szokott balesetek alkalmából netáni kártérítési kötelezettsége teljesítésére fedezete legyen és hogy a biztosítási kötvényben ő van kedvezményezettként megjelölve, a biztosító társaság által kifizetett összeg a munkaadót illeti. Sz. 662. 657. A gazda az alkalmazottja által másnak okozott kárért felelős akkor, ha az alkalmazott gazdája megbízásából járván el, a kártétel e megbízás teljesítése közben követtelik el és magával a megbízással okozati összefüggésben is áll. K. 357. 372. A gazda alkalmazottja által harmadik személyek ellen elkövetett károkért csak annyiban tehető felelőssé, a mennyiben bebizonyíttatik, hogy olyan egyént alkalmazott, a ki alkalmaztatásával járó teendők ellátásánál a köteles gondosságot elmulasztja. B. 85. 144. A gazda az alkalmazottjai által harmadik személyek ellenében elkövetett károkért csak annyiban tehető felelőssé, a mennyiben bebizonyíttatott, hogy oly egyént fogadott szolgálatába, a ki feladatának rendszerinti teljesítésére képtelen. Po. 625. 617. Ha az alperes lovai mellé oly kocsist alkalmazott, a ki a lovak megfékezésére, veszély esetében — gondatlansága miatt — képes nem volt, az alperesnek a cseléd megválasztásában nyilvánuló vétkes mulasztása, szerződésen kívüli jogviszonyban is létrehozza alperesnek a kártérítés iránti kötelezettségét. B. 85. 144. A gazda felelőssége alkalmazottja mulasztásáért. N. 509. 535. Sz. 651. 646.