Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. V. kötet 1900-1901 (Budapest, 1902)

LXX Rendszeres tárgymutató. mely szerint a vevő az eladónak a teljesítésre utólaeos határidőt tartozik adni. D. 223. 291. Nem teszi az adásvétel teljesítését lehetetlenné az, hogy az eladott vízi malom nem az eladó nevén vezettetik. Po. 510. 552. Ingókra vonatkozó adásvételi szerződésnél az eladó a tulajdonjogot a vételár teljes kifizetéséig az anyagi jogszabályok szerint fentarthatja s az ily fentartás harmadik személyekkel szemben is hatályos. B. 172. 252. A tulajdonjog fentartásával kötött adásvételi szerződésnél a tulajdonjog átszállásának a bekövetkezése a vételár lefizetésétől függ s addig, míg ez a feltétel be nem következik, a vevő birtokába adott dologra a tulajdon átruházásának a hatálya be nem következik. B. 172. 252. A tulajdonjog fentartásával kötött adásvétel hatályára nincs befolyása annak, hogy arról a hitelezők meggyőződést szerezhettek-e? B. 54. 120. A tulajdonjog fentartásával kötött szerződés hatálya. B. 54. 119. Oly vételi ügyletet, melynél a vételár valósággal lefizettetik, ha mindjárt az eladó fél az eladás idejében másnak tartozik is, a hitelező megkárosítására irányulónak tekinteni nem lehet, a mennyiben oly szabály nincsen, a mely bármely venni szándékozó felel a vételtől eltiltana az esetre, ha tudja, hogy az eladónak harmadik személyekkel szemben tartozásai vannak. Gy. 290. 353. Szavatosságnak az adásvételi jogügyleiből kifolyólag van helye s az eladó szavatosságára vonatkozó jogszabályok egyéb oly szerződésekre terjeszthetők csak ki, melyek valamely tárgynak ellenérték fejében való elidegenítésére vagy megterhelésére irányulnak. B. 169. 250. Azt az anyagi jogszabályi, hogy az eladó szavatossággal tartozik az eladott állat oly rejtett hibájáért, a mely az eladás idejében fennállt, csak az esetben nem lehet alkalmazni, ha a szerződő felek közt az ellenkezőre, vagyis arra nézve jött létre megállapodás, hogy az eladó az adásvétel tárgyát képező állatoknál rejlő hibáért szavatossággal nem tartozik. B. 106. 198. Az eladó szavatol akkor, ha a vevő bizonyítja, hogy a megvett és sertésvészben megbetegedett sertések az átvételtől számított 24 órán belül megbetegedtek, de ennek bizonyítása nélkül is. ha a vevő azt bizonyítja, hogy a sertések az eladáskor már fertőzve voltak. N. 442. 502. Az eladó nem tartozik megtéríteni a vevőt abból folyóan ért kárt, hogy a lótól más ló is fertőzve lett, nem pedig annál kevésbé, mert a jogszerű és jóhiszemű eladás kártérítési kötelmet nem von maga után. Sz. 629. 664, A ló havi vaksága, mint szavatossági hiba. Gy. 268. 325. Elállás a vételtől az alapon, hosy a megvett lovak egyike rugós. P. 500. 544. Egy pár ökörnek vétele nem oly egységes és tárgyánál fogva anynyira összefüggő ügylet, hogy az egyik ökörnek használhatianná válta esetében a másikra vonatkozó vétel érvényteleníthető volna. Po, 544. 584. Szavatossági hiánynak külön kikötés nélkül nem tekinthető az, hogy a vétel czéljának határozott megjelölése nélkül vásárolt nagyobb számú sertéseknek egy része nem heréltnek találtatott. K. 331. 386.