Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. V. kötet 1900-1901 (Budapest, 1902)

LXIV Rendszeres tárgymutató. A bírság jellegével biró díjpótlék után kamat nem jár. B. 70. 166. Készpénajbeli összegek szűnt haszna rendszerint a törvényes kamatból áll. Po. 531. 577. A késedelmi kamat esedékessége. Sz. 577. 623. Olyan munka tiszteletdíja tejében felvett előleg visszafizetése után, a melyre nézve a szerződés más perben felbontatott, a más perbeli Ítélet jogerőre emelkedésétől jár a kamat, T. 063. 693. A roszhiszemüeu elárverezett ingatlan visszavásárlására fordítóit tőke után kamat jár. Po. 517. 564. A törvényeknek nincs olyan tiltó rendelkezése, a mely szerint az adós az elévült kamatnak vagy a tőkésített kamal kamatjának kifizetésére utólagosan is érvényesen ne kötelezhetné magát. Sz. 583. 635. A kamatelévülésre nézve I. Elévülés czíme a. e) Az egyetemleges kötelem. L. a Kezesség, az Örökjog és a Váltójog a. is. A közösen szerződő felek az ellenfél irányában, más kikötés nemlétében, egyetemlegesen lesznek kötelezve és jogosítva. Po. 227. 572. Ha többen vannak osztatlan szolgáltatásra kötelezve, a jogosítottal szemben egyetemleges adósként felelősek és a jogosított a teljesítést bármelyik kötelezettől egészben vagy részben követelheti, míglen az egyetemlegesen kötelezettek, a mennyiben a jogviszonyból más nem következik, egyenlő arányban vannak a teljesítésre kötelezve és a ki közülök a jogosítottat követelésére nézve kielégítette, az a többiektől kötelezettségök arányában megtérítést kövelelhet, P. 491. 539. Az egyetemleges adóstársak egyike részéről történt teljesítés a kötelmet a többi adóstárs irányában is megszünteti. T. 652. 679. Az egyetemleges adóstárs jogát és kötelezettségét a másik adóstársnak adott fizetési határidő-meghosszabbítás nem érinti. D. 236. 312. C) A szerződése],: általános tanai. L az 1893 : XVIII. t.-cz. 185. §., a Magánjog általános tanai s a Kereskedelmi jog a. is.. A jogi nyilatkozatok értelmezésénél nem az összefüggésből kiszakított egyes szavak jelentősége, hanem a nyilatkozat egész tartalma irányadó; a homályos vagy hézagos kijelentés pedig annak hátrányára magyarázandó, ki azt tette vagy szerkesztette. B. 204. 276. Az okirat a szavaknak összefüggésében közönséges értelmük szerint értelmezendő. B. 52. 114. A szerződés homályos rendelkezése annak a kárára értelmezendő, a ki a homályos kifejezést használta. B. 41. 85. Ha a szerződés értelméhez kétség fér, annak azt az értelmét kell elfogadni, a mely a jogviszony természetének inkább megfelel. Gy. 276. 339. A szerződés értelmezésének szabályai. B. 41. 84. Gy. 273. 333.