Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet 1899-1900 (Budapest, 1901)

\\\ I Rendszeres tárgymutató. 180- IS2. §§. A felülvizsgálat esetei ós kizárása. L. 1 h. §§. a. is. A felfolyamodás kizárására vonatkozó határozatokat I. a 214. §. a. A felebbvitel megengedhetősége tekintetében a per tárgyának értékéül az az érték tekintendő, mely az elsőbiróság előtt képezte az ítélet tárgyát. Po. 598. 610. Azonos: Po. (III. 483.) A felülvizsgálati értékhatár meghatározása szempontjából a kereset, illetve per tárgya nem a kereseti beadvány vagy jegyzőkönyv tartalmában megjelölt, hanem abban az összegben mérvadó, a melyben az a felülvizsgálat alá eső ítéletben kereseti összegként, illetve per tárgyául jelentkezik. I). 237. 392. A felülvizsgálati értékhatár meghatározása szempontjából a keresetnek az a tárgya lehet csak irányadó, melyben az a felülvizsgálandó Ítéletben a kereset tárgyaként jelentkezik. Sz. 670. 688. Ha a 200 frtot meg nem haladó összegű takarékpénztári könyv kiadása iránt indított keresetét a felperes a miatt, meri az alperes a betétet felvette, utóbb a felvett tőkét és annak kamatját összeszámítva 200 frtot meghaladó összeg iránt adta elő, a kamat járuléknak tekintendő és a perben felülvizsgálatnak helye nincs. T. 721. 723. A perben használható jogorvoslatokra az a körülmény, hogy a kereseti követelés egy része részilélellel döntetett el és ennélfogva a \égitélet tárgyát járulékok nélkül 200 Irton aluli érték képezte, befolyással nem bír. T. 731. 728. A felülvizsgálatnak a viszonkereset tekintetében csak az esetben van helye, ha az egyedül haladja meg a 400 K. (200 frl) értékhatárt. l}o. 598. 610. Azonos : r>. (1.101. II. 335. III. 256.) Sz. (II. 499.) T. (II. 004.) C. (F. II. 25. 366.) Ha a kereset tárgyának értéke a viszonkeresetbe vett összeg hozzászámításával a 200 frtos értékhatárt meghaladja, a felülvizsgálati kérelem nem utasítható vissza az okból, ho.uy a keresetbe vett követelés a 200 frtot meg nem üti. Po. 580. 600. A törvénykezési gyakorlat ama megállapodása, hogy abban az esetben, ha sommás perben a kereset tárgyának értéke a 400 koronát meg nem haladja, ellenben a viszonkereset 400 koronát meghalad, felülvizsgálatnak helye van, helyesen csakis akként értelmezhető, hogy a felülvizsgálat a 400 koronán aluli kereseti összegre vonatkozóan csakis az esetben foglalt helyei, ha a nagyobb viszonkereseti összeg is ítélkezés tárgyává teletett, vagyis, hogy a perorvoslatok tekintetében a kisebb kereseti összeg a nagyobb viszonkereseti összeg sorsában csakis az esetben részesül, ha a viszonkeresel a végitélet hozatalának tárgyát képezte. K. 391. 421. Ha a felperes kéréseiét a felülvizsgálati bíróság feloldó végzése következtében megtartóit újabb elsőbirósági tárgyaláson 200 frtot meg nem haladó összegre leszállította, az a körülmény, hogy a perben a kereset leszállítása előtt a felülvizsgálati bíróság már döntött, nem eredményezheti azt, hogy a felülvizsgálat meg- vagy meg nem engedhetősége kérdésében