Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet 1899-1900 (Budapest, 1901)

XVIII Rendszeres tárgymutató. Nincsen olyan kötelező jogszabály, mely előírná, hogy a mennyiben a kereskedő által kiadott számlák tartalma az általa vezetett könyvekben előforduló bejegyzésektől eltérne, irányadóul csakis a könyvek, mini eredeti feljegyzések tartalma volna elfogadandó. B. 200. 262. Szerződés alapjául szolgáló üzleti könyvek, mint bizonyító okiratok akkor is közösek, ha az egyik fél tulajdonai. M. 453. 480. Közös okirat kiadására vagy felmutatására irányuló önálló per perrendszerúleg nincs kizárva. M. 453. 481. Az okiratok értelmezésére vonatkozó határozatokat I. a Magánjogban Szerződések cz. a. 82—93. §§. A tanúbizonyítás. Csakis tanúként hallgatható ki az (az ügyleiben eljárt megbízott), a ki perben nem áll. Sz. 617. 628. Azonos : B. (I. 330. 1B. 236.) N. (B. 715.) T. (Bí. 596.) C. (F. I. 165. B. 55;) Ellenkező: Po. (IB. 496.) Nem létezik olyan jogszabály, a mely szerint valamely okirat kiállításánál — habár hivatalos minőségben — közreműködött egyének, a mennyiben az általuk felvett okirat tartalmának értelme vitássá tétetik, tanúkként kihallgathatok nem lennének. K. 383. 418. Azonos: M. (B. 662.) A tanúnak esküvel megerősített vallomása szolgáltathat csak bizonyítékot, kivéve, ha a felek a megesketéstől közösen elállottak. Sz. 617. 628. Arra nincsen kötelező szabály, hogy a tanúnak a személyazonossága akkor is külön megállapíttassék, a mikor az kétségbe egyátalán nem hozatott. Sz. 655. 672. A tanúkihallgatásra tűzött határnapról való értesítés kézbesítésének elmaradása nem tartozik ama lényeges eljárási szabálytalanságok közé, melyek fenforgása a lelebbezési bíróság Ítéletének feloldását vonná maga után. K. 358.r 409. Ba az 1893 : XVIII. t.-cz. 91. §-a értelmében a bíróság a tanú megesketését mellőzte, ez a körülmény az idézett t.-cz. 64. és 91. §-ára tekintettel, lényeges alaki jogszabálysértést nem képez. Ko. 402. 427. 94. §. A szakértői bizonvitás. Ba a felek előzetesen egy szakértő véleményétől teszik függővé a vitás kérdés eldöntését, úgy annak a véleménye őket kötelezi. K. 390. 420. Birói cselekmény jellegével nem bir a bíróság részvétele és a felek értesítése nélkül tartott szakértői szemle. K. 388. 420. A szakértők véleményétől függetlenül nem lehet, mint köztudomású tényt, megállapítani azt, hogy a kehes ló betegségéből rendszerint nem gyógyul ki, mert ez a ténykörülmény különös szakismeretet fel nem tételező általánosan ismert gazdasági tünetnek nem tekinthető. B. 40. 84. Az 1893 : XVIII. t.-cz.-nek nincs olyan rendelkezése, a mely meghatározná, hogy a bíró a szakértői véleményeket szükség esetében ki