Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet 1899-1900 (Budapest, 1901)

Rendszeres tárgymutató. vagy kik által vizsgáltassa felül: különösen, hogy orvosszakértők véleményének felülvizsgálata csakis az igazságügyi orvosi tanács által volna eszközlendő. Gy. 325. 373. Az igazságügyi orvosi tanács igénybevétele a bíróság belátásától függ. Ko. 423. 449. 95—100. §§. A léi eskü alnIti kihallgatásával való bizonyítás. A sommás eljárás alá tartozó perben eskü alatt kihallgatott félnek esküvel megerősített vallomása perdöntő bizonyítéknak avagy perdöntő eskünek nem tekinthető, a mennyiben a fél eltekintve attól az esettől, a midőn az esküt az ellenfelével történt megállapodás, illetve egyezség értelmében teszi le — akkor, a midőn vallomására esküt tesz, azt a vallomást csupán megerősíti, az eskü letétele által vallomásának nagyobb bizonyító erőt szerez, ellenben oly bizonyítékot nem szolgáltat, a mely már bírói mérlegelés alá nem is eshetnék. Po. 608. 617. A fél saját eskü alatti kihallgatása (1893 : XVIII. t.-cz. 9o. §. 4. bek.) iránti kérelem előterjesztésének időpontja. Sz. 651. 670. V. ö. K. (II. 573.) C. (F. II. 72. 142.) Ha az eskü alatt kihallgatott fél ellenfele szükség esetére ajánlja fel eskü alatti kihallgatását, ezzel a bíróságra bizza az eskü alatti kihallgatás alkalmazását és kérelme nem azonos az 1893: XVIII. t.-cz. 95. §-ának negyedik bekezdésében megengedett azzal a kérelemmel, midőn az eskü alatt kihallgatott fél ellenfele a két vallomás szembeállítása végett határozottan azt kéri, hogy mielőtt a bíróság az esküt kivenné, őt is hallgassa ki. D. 250. 312. Eskü alatt félként nem hallgatható ki az, a ki perben nem áll. Sz. 612. 628. Azonos: B. (1. 330. III. 236.) N. (II. 715.) T. (III. 596.) C. (F. I. 165. 11. 55.) Ellenkező: Po. (III. 496.) Jogszabálysértést követ el a bíróság akkor, ha a bizonyító félnek esküvel megerősített vallomását olyan adatok kiegészítéséül fogadja el bizonvítékul, a melyek részbizonvítékul el nem fogadhatók. D. 232. 291. V. ö.G. (F. II. 104. III. 210.) A bíróság a fél eskü alatti vallomását, mint bizonyítékot, e minőségben a pertárssal szemben is szabadon mérlegelheti. K. 351. 402. A bíróság az eskü alatti vallomást nem széttagolva, hanem egészében tartozik mérlegelés tárgyává tenni s nem hagyhatja mérlegelés nélkül azt a czélzatot, a mely a vallomást tevőt vallomásának a megtételére vezette. K. 351. 402. V. ö. C. (F. 1. 176.) Csak törvényesen elismert vallásfelekezethez tartozók lehetnek eskü helyett ünnepélyes fogadalmat. Sz. 617. 628. A nazarénus felekezet nem tartozik a törvényesen elismert vallásfelekezetek közé. Sz. 617. 628. Azonos : Sz. (III. 557.)