Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. IV. kötet 1899-1900 (Budapest, 1901)

Rendszeres tárgymutató. Törvényhatósági tisztviselő megállapított járandóságának kiadása iránt a törvényhatóság ellen indított kereset polgári perútra tartozik. H. 51. 107. A fegyelmi eljárás folyamán lemondott vármegyei útmester fizetés iránti igényének a vármegye ellen érvényesítése. T. 699. 708. Az 1886: XXII. t.-cz. 141. és köv. szakaszaiban szabályozott közigazgatási eljárás alá csak a szorosan veti községi számadások tartoznak, vagyis azok, a melyek a községi költségelőirányzatba felvett vagy legalább is felveendő bevételekre és kiadási tételekre vonatkoznak, az olyan községi megbízásból származó kötelem tehát, a melyről a községi számadásban nem kell elszámolni, bírói úton érvényesíthető. Gy. 339. 380. Marhalevél kiadása iránti követelés poleári perútra tartozik. Gy. 327. 374. Helyi érdekű vasút építéséhez kötelezett községi hozzájárulás behajtása köztörvényi vagy kereskedelmi biróság elé tartozik-e? B. 179. 251. V. ö. B. (I. 72.) A kir. törvényszékeknek, mint birtokbiróságoknak az 1881 :LIX. t.-cz. 6. §-ában megállapított ügybirósági hatáskörét az 1893 : XVIII. t.-cz. 1. §-a megszüntette. B. 2. 2. Az 1893: XVIII. t.-cz. nem tiltja azt, hogy valaki pénzfizetésre irányzott kereset útján is érvényesíthesse olyan követelését, a melynek összege különben elszámolástól függ s melyre nézve számadási pernek is lehetne helye. M. 440. 473. A sommás per bíróságának a hatáskörébe nem tartozik a végrehajtási tömegből való kielégítés sorrendjének megállapítása. B. 55. 117. Helye van sommás perben olyan kereseti kérelemnek, hogy a felperesnek a foglalás alá vett ingók tekinlelében szerzett kézi zálogjoga az alperes végrehajtató irányában megállapíttassék. B. 55. 117. Mely ügyekben kell a polgári pert más hatósági eljárásnak megelőzni? L. 1893 : XVIII. t.-cz. 27. §. 1—4. §§. A peres tárgy értékének meghatározása. L. a 181. §. a. is. A járulék a fődolog növedékéből és hasznából vagy a kamatból áll. M. 454. 481. V. ö. Gy. (II. 414. 420.) P. (III. 540.) Sz. (II. 868. III. 559.) C. (F. 11. 214. 235.) Az előző perben felmerült költség a folyamatban levő perbeli alperessel szemben is járuléknak tekintendő. Sz. 656. 673. 657. 673. Ellenkező: Mái' előbb lefolyt perben felmerült perbeli és végrehajtási költség az ujabb perben nem járulék, hanem a kereset főtárgya. B. 199. 261. Az üg\let rendezésével felmerült peren kívüli költség nem járulék. M. 430. 456. Az 1894 : XII. t.-cz.-ben szabályozott mezei kár esetében itélő hatóságok hatáskörének megállapításánál nem a károsult által igényeli, hanem a becslés szerint megállapított összeg irányadó. B. 52. 109.