Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. III. kötet 1898-1899 (Budapest, 1900)

XCJ A kövezetvám a vasúti állomáson való teljesítés kikötése esetében az átvétellel járó költségek közé tartozik. B. 113. 182. Ha a vevő a szerződésszerű árú átvételét megtagadja, azonnal beáll az eladónak az a joga, hogy a felajánlott, de át nem vett árúk árát követelhesse. B. 98. 160. V. ö. C. (F. IV. 183.) Az eladó akkor is elküldheti az árút, ha a vevő jogellenesen előre kijelenti, hogy az átvételt megtagadja. B. 222. 246. V. a". B. (II. 218.) Kártérítés az átvétel megtagadása alapján. A. 249. 256. A vevő a szerződésellenesen fuvardíjjal megterhelt árút saját pénzén kiváltani s átvenni nem köteles. P. 536. 476. Az átvétel alatt az a tényleges állapot értendő, melynél fogva a vevő abba a helyzetbe jutott, hogy az árút megvizsgálhassa és tényleg birtokba vehesse. Sz. 673. 567. Azonos ; K. (II. 518.) Az eladóval szemben átvételi időnek az az időpont tekintendő, a melyben az átvétel tényleg lehetővé vált. Sz. 679. 507. A 349. §-ban említett átvétel ugyanazon jelentőséggel bír, a melylyel az a kitétel a 346. 347. §§-okban is bír. Sz. 653. 567. Az eladó jogosítsa van a váltó elíogadmányoktól feltételezetten engedett fizetési határidőre való tekintet nélkül az egész vételár azonnal való fizetését követelni, ha a vevő a kereskedelmi árúk értékét több hó után lejárandó részösszegekről szóló váltók beküldése mellett igérte, de a váltókat ki nem állította és eladónak el nem küldötte, a mi által a részletfizetés kedvezményét elvesztette. Ko. 406. 382. Azonos : T. (II. 892.) C.(F. IV. 376.) A vevő késedelmének megállapítása szempontjából csak a kereskedelmi üzleti élet rendszeres kezelésére befolyással bíró tárgyilagos körülmények jöhetnek tekintetbe, de a vevő üzletének concrét viszonyai a mulasztást nem mentik. B. 131. 210. V. ö. B. (I. 201.) Valamely minőségi kellék kifejezett kikötése nem jelenti azt, hogy az árúnak egyéb minőségi hiánya figyelembe nem vehető, hanem az árúnak a kikötött kelléken felül egyéb szükséges kellékre nézve a középminőségünek kell lenni. B. 101. 164. Minőségi kifogás esetén nem szükséges az összes hiányok részletes felsorolása, hanem elég annak általánosságban megjelölése. B. 244. 254. V. ö. D. (II. 357.) C. (F. IV. 111.) Abban az állításban, hogy az egészséges, száraz takarmány-széna helyett küldött széna penészes, nedves, hasznavehetetlen széna, benne van annak állítása, hogy a küldött árú nem a megrendelt árú, hanem más tárgy volt. B. 99. 162. V. ö. (II. 305. 319.) Ha a vevő az árút a hiányok ellenére használatba vette s így nem képes azt abban az állapotban, a melyben átvette, visszaadni, az árú minősége ellen tehető kifogásától elállottnak tekintendő. B. 80. 134. Azonos : P. (II. 732. 740.) 755. V. ö. Sz. (II. 831.) Az árú kifogás nélküli átvétele esetén rejtett hiba érvényesítésekor is a vevőt terheli annak bizonyítása, hogy az árúban már az átvételkor megvolt az a rejtett hiba, mely miatt kifogást tesz. B. 131. 210. V. ö. B. (I. 145. II. 249.) Gy. (II. 486. 506.) K. (II. 560.) N. (II. 713.) C. (F. III. 146.)