Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. III. kötet 1898-1899 (Budapest, 1900)

hiányában — csak akkor állhat be, haaczélba vett részvénytársaság nem létesül, vagy ha a megalakult részvénytársaság a nevében és részére kötött ügyletet jóvá nem hagyja. B. 128.204. A részvénytársaság igazgatói által a részvénytársaság bejegyzése és kihirdetése előtti időben kötött ügyletek csak akkor kötelezők az utóbb bejegyzett és közzétett részvénytársaságra, ha azok az ügyletek a részvénytársaság szükségszerű folyományaként jelentkeznek vagy ha azok megkötése, illetve teljesítése az alapszabályokkal fedeztetik; ellenkező esetben a társaság nevében eljáró személyek személyes és egyetemleges felelősséggel tartoznak az esetben is, ha a bejegyzés utóbb megtörtént. B. 52. 86. V7. ö. B. (II. 93.) Részvénytársaságot csak az igazgatóság, vagy a czégjegyzésre jogosultak kötelezhetik. Sz. 644. 559. Részvénytársasági vezérigazgató jogköre. Sz. 644. 559. A takarékpénztár követelésének átruházására nem a követelés behajtásával megbízott ügyvéd, hanem az igazgató van hivatva. D. 261. 273. A részvénytársaság felelőssége az igazgató eljárásáért. B. 35. 53. Az alkalmi egyesülésnél közösen szerződő résztvevők a szerződő harmadik személy irányában egyetemlegesen kötelezvék. Ko. 390. 362. 259—335. §§. A kereskedelmi ügyletek általában. L. a Magánjogban a Kötelmi jog a. is. A felek szerződéses megállapodásával ellenkező kereskedelmi szokásra sikerrel hivatkozni nem lehet. B. 102. 165. «Ab Bahuhof Bistritz» átadási helyül a beszterczei vasúti állomást jelzi. K. 398. 371. «Ab Báránd» kifejezés értelme. Po. 595. 521. «Franco Steinbruch» kifejezésből abban az esetben, ha a rendeltetési hely vasútállomás, a vasútállomáson való teljesítés kikötésére lehet következtetni. B. 113. 182 A teljesítési hely meghatározása. Po. 595. 521. A felek az 1875. XXXVII. t. cz. 275. §-ának rendelkezésével szemben szerződésileg megállapodhatnak abban, hogy a kötbér követelése jogfenntartástól ne függjön. B. 108. 176. V. ö. C. (F. III. 33.) Az 1875. XXXVII. t. cz. 320. §-ának értelmezéséhez. B. 31. 57. V. ö. B. (I. 65. 130. 248. II. 145. 242.) D. (II. 398.) Gy. (II. 509.) K. (II. 529.) T. (II. 892.) L. továbbá a Magánjogban Kezesség, Szerződések s egyéb czímek a. 336—367. §§. A vétel és a vétel különös nemei. Az ügynök ama kijelentése alapján, hogy az árú ingyen, kisérletkép küldetett, nincsen jogosítva az árú átvevője azt megtartani, hanem azért, ha nem is vétel, de gazdagodás czímén kötelezettségben áll. B. 114. 183.