Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. III. kötet 1898-1899 (Budapest, 1900)

74 tosítékot nyújt, a szerződés megkötésének ez a feltétele pedig a bérleti jogviszony tartama alatt nem változott, sőt az a körülményy hogy az I. r. alperes a bérleti idő tartama alatt ingói hátrahagyásával eltávozott, épen a kikötés czélszerűségét mutatja. Ennek következtében meg kellett az elsőbiróság Ítéletének felebbezett részét változtatni, s a II. r. alperest a kereset értelmében mint pervesztest, a pernek és a sikerrel járt felperesi felebbezésnek költségében el kellett marasztalni. A kir. Ítélőtábla: A II. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében a S. E. T. 185. §. c) pontjára alapított panaszkép azt hozta fel, hogy a felperes által felhívott tanuk nem bizonyítván azt, hogy ő I. rendű alperes helyett mindazon időre elvállalta a készfizető kezességet, a mely idő alatt I. rendű alperes a felperestől bérelt helyiséget használta, a felebbezési bíróság eljárási szabály megsértésével állapította meg, tagadása ellenére, ily irányban a tényállást. A S. E. T. 185. §. a) pontjára alapított további panasza pedig az, hogy mivel a kezesség, mint terhes szerződés, szorosan magyarázandó, és minthogy az, a ki lakbérért határidő kikötése nélkül vállal kezességet, nem tekinthető kezesnek oly lakbérrészletekre, melyek a kezesség vállalásakor még fenn nem állottak és esedékesek sem voltak: a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett meg, midőn II. rendű alperest a főadósnak oly lakbértartozásáért teszi felelőssé, a mely a kezesség vállalásakor még fenn nem állott s melyre tehát a kezesség ki nem terjedhetett. A felülvizsgálati kérelem azonban egyik irányban sem bír elfogadható alappal. A S. E. T. 64. §-a szerint ugyanis a bíróság a perben felhozott bizonyítékok mérlegelésével a törvényes bizonyítási szabályokhoz csak a törvényben kijelölt esetekben van kötve, egyébként pedig valamely tényállítás valóságát vagy valótlanságát a tárgyalás és bizonyítás egész tartalmának szorgos méltatása alapján ugyan, de a bizonyítékok szabad mérlegelésével itéli meg; ezen szabad mérlegelésnek feltétele pedig csak az, hogy a tényállásból kitűnjék, hogy a bíróság az Ítéletében nyilvánuló meggyőződésének megalkotásánál az összes perbeli adatokat számba vette. Már pedig a felebbezési bíróság a törvény ide vonatkozó követelményének mindenben megfelelt, mert felülvizsgálattal megtámadott Ítéletében a felek előadásaira és a tanuk vallomásaira, ekként a per összes adataira való hivatkozással fel vannak sorolva azok az okok, melyek a felebbezési birót az Ítéletében foglalt tényállás megállapítására vezették. Minthogy pedig a felebbezési bíró-