Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. III. kötet 1898-1899 (Budapest, 1900)

7:: A sem határidőhöz, sem egyéh feltételhez nem kötöd kezesség, mint korlátlanul elvállalt kötelezettség, mindaddig fennáll, míg a főadós kötelezettsége meg nem szűnik. A készfizetői kezesség hatálya mindaddig tart, míg a kezesség joghatálylyal vissza nem vonatik. (1898 deczember 22. 1898. I. G. 267. sz. a.) Tényállás: Az I. r. alperes a felperes bérhelyiségeibe 1897 ápril végén beköltözködvén, a II. r. alperes kijelentette a felperes irányában, hogy az I. r. alperes bértartozásáért a készfizető kezességet elvállalja, mert a felperes csak az alatt a feltétel alatt fogadta el bérlőjéül az I. r. alperest, ha a bérért a II. r. alperes kezességet vállal. — Az 1897 május 1-én esedékes félévi bért az I. r. alperes megfizette, azonban 1897 október végén a helyiséget elhagyva, megszökött. — A felperes, ki a helyiséget 1898 május ho 1-től kezdődő időre másnak bérbe adta, az 1897 november hó 1-én esedékessé vált bért követeli a II. alperestől. A felebbezési bíróság: A megállapított tényállás mellett csak azt a jogi kérdést kellett a felebbezési bíróságnak eldöntenie, hogy a II. r. alperes által a tartam meghatározása nélkül vállalt kezesség a november 1-én esedékes bérrészletre kiterjed-e? Ezt a kérdést a felperesre kedvező értelemben döntötte el a bíróság, azt a jogszabályt tekintvén irányadónak, hogy valamely kölcsönös felmondás következtében időszakonkint kölcsönösen felbontható jogviszonyból származó kötelem tekintetében az időtartam meghatározása nélkül vállalt kezesség a jogviszony egész tartama s a kötelem fennállásának egész ideje alatt mindaddig fennáll, míg azt a kezességet elvállaló vissza nem vonja. Nincsen súlya e tekintetben annak az ellenvetésnek, hogy a bérrészletek időszakonkint esedékesek és így az egyik időszakban vállalt kezesség a következő negyedben esedékes bérre nem terjed ki, mert habár időszakonkint hallgatólag új szerződés létesül is, a jogviszony és az abból származó kötelem, a melynek biztosítására a kezesség szolgál, változatlanul fenmarad. Ebben az esetben egyébként abból a tényből, hogy a felperes csak a kezesség feltétele alatt volt hajlandó a felperest bérlőül elfogadni, az is megállapítást nyer, hogy a felek szándéka a bérlet egész tartamára kiterjedő kezességvállalásra irányult, mert a feltétel kikötéséből nyilvánvaló, hogy a felperes az I. r. alperest nem tartotta olyannak, a ki a bérfizetés tekintetében személyében elegendő biz-