Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. III. kötet 1898-1899 (Budapest, 1900)

7i> fogva a felebbezési bíróság az adásvevési szerződést a végrehajtást szenvedők hitelezőjének irányában az anyagi jogszabály megsértésével tekintette joghatályosnak. A felperesnek ezen panaszai alaposak, mert ő e keresetét nemcsak arra alapította, hogy az alperesek megajándékozottaknak tekintendők, hanem arra is, hogy a kérdéses ingatlannak általuk történt megvétele által előle a kielégítési alap rosszhiszeműleg elvonatott,. Már pedig elfogadott jogszabály, hogy a hitelező oly esetben, a mikor az átruházási jogügylet megkötése következtében, a követelésének kielégítésére szolgáló fedezeti alap elvonásával károsodik, az átruházási szerződésnek irányában való jogi hatályosságát megtámadni jogosult. E megtámadhatóság további feltétele a vevő rosszhiszeműsége, ez pedig kétségtelenül fenforog akkor, ha az átruházási ügyletnek megkötésekor a végrehajtást szenvedőnek a hitelezője kijátszására irányuló szándékáról tudomással bírt. Nem zárja ki a szerződésnek megtámadhatóságát a felebbezési bíróság által megállapított az a tényállás sem, hogy az adósok részére a megvett ingatlannak teljes ellenértéke kifizettetett; mert a hitelező felperes már a követelése kielégítésére szolgáló fedezeti alapnak elvonása által károsodott. A felebbezési bíróság azonban a s. e. t. 37. §-ának rendelkezése ellenére, nem terjeszkedett ki mindazoknak a ténykörülményeknek a megállapítására, a melyek pedig döntő súlylyal bírnak a szerződésnek megtámadhatására nézve, t. i. hogy a felperes követelése az adásvevési szerződés kötésekor már fennállott-e, hogy követelésének kielégítésére az adósoknak más vagyonában fedezetet nem talál-e és hogy az alperesek a vétel alkalmával az eladó adósoknak a felperes irányában már akkor fennállott tartozásáról tudomással birtak-e s végre, hogy az átruházás tárgyát képezett ingatlannak az átruházás ideje óta még mindig az adósok vannak birtokában. Minthogy pedig a tényállásnak ezek értelmében való megállapítása nélkül az adásvételi szerződés megtámadásának jogosultsága el nem dönthető : a felebbezési bíróság Ítéletét a s. e. t. 204. §-a alapján fel kellett oldani s megfelelő további eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítani kellett. 46. A felebbezési bíróság ítéletében megállapított tényállás megtámadhatósága. (1893: XVIII. t.-cz. 64, 185, 197. §§.)