Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. III. kötet 1898-1899 (Budapest, 1900)

71 a felmondási időt kisebb vagy nagyobb időtartamban állapítja meg. A munkakör fontossága tekintetében felállított osztályozás a szellemi munkával foglalkozók között az idézett analógia útján szintén helyet foghat. A bíróság megállapítása szerint, a napi sajtóirodalom munkásai közül az ujdonsági rovatnak a vezetője a fontosabb munkakört ellátó egyének csoportjába illeszthető. E megállapodást a bíróság abból az indokból meríti, mert e foglalkozás kiváló szellemi munkát tételez fel, úgyszintén abból, hogy az ujdonsági rovat vezetője ezt a munkakört önállóan látja el, végre abból, hogy a felperest e munkakörben alperes havi 145 frttal alkalmazván, e díjazással a munkálat fontosságát elismerte, ezekből okszerűen következik, hogy az ide vonatkozó jogszabályokat tévesen alkalmazta a felebbezési bíróság akkor, midőn azt mondotta ki, hogy az ujdonsági rovatvezetőt hat hétnél több felmondási igény meg nem illeti. Ezek alapján felperes felülvizsgálati kérelmének helyet adni és a kifejtett jogszabály alkalmazásával felperes felmondási igényét három hóban kellett megállapítani. 45. Oly esetben, midőn az átruházás következtében a hitelező a kielégítési alap elvonásával károsodik, a vevő rosszhiszeműsége alapján még ellenérték adása esetén is jogosítva van az átruházási jogügylet hatályosságát megtámadni. A rosszhiszeműség kérdése jogkérdés. (1893 : XVIII. t.-cz. 185. §.) Feloldás döntő körülmények megállapítása czéljából. (1893 : XVIII. t.-cz. 37. 204. §§. 185. §. c. p.) (1898 deczember 11. 1898. I. G. 265. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: A felperes azt panaszolja [1893:XVIII. t.-cz. 185. §. a. c)}, hogy a felebbezési bíróság a keresettel megtámadott vagyonátruházási szerződés színleges voltának kimutatására a perben hivatkozott bizonyítékait indokolatlanul mellőzte, és minthogy a kérdéses szerződés annak megkötése körülményeinél és főleg azon személyes viszonynál fogva, a mely az adós, eladók és a vevő alperesek között fennáll, annak színlegességére mutat, mely a hitelező felperes érdekeinek kijátszása czéljából köttetett meg, ennél-