Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. III. kötet 1898-1899 (Budapest, 1900)

59 1874 : XXXV. t.-cz. 55. §-ának abból a rendelkezéséből, hogy a jutalomdíj aránylagos leszállításának csak az e §-ban fölsorolt okok miatt van helye, az következik, hogy a megbízás oknélküli visszavonása esetében a jutalomdíj leszállításának helye nincs : nem sértett jogszabályt a felebbezési bíróság azáltal sem, hogy a kereseti jutalomdijat akár a felperes által végzett munka csekélyebb volta, akár a megbízás visszavonása alapján le nem szállította. A mi végül a perköltség összegét illeti, az 1893 : XVIII. t.-cz. 173. és 206. §-ának egybevetéséből nyilván kitűnik, hogy felülvizsgálati kérelemmel a perköltség összege nem, hanem csupán viselésének kérdése támadható meg; a perköltség mennyisége ellen emelt felülvizsgálati kérelem tehát szintén el volt utasítandó. 39. Állandó javadalmazással alkalmazott állatorvosnak az a mellékjövedelme, melyet a vele szerződési viszonyban állónak telepén elhelyezett idegen lovak kezeléséért ezek tulajdonosaitól húzott, a szerződés egyoldalii felbontása esetén, mint elmaradt haszon, nem követelhető akkor, ha ez a mellékjövedelem az orvosnak szerződésileg biztosított járandóságához nem tartozott. Szerződés értelmezésének felülvizsgálata. (18ÍKÍ : XVIII. t.-cz. 185. §.) <1893 deczember 1. 1898. I. G. 246. sz. a.i Tényállás: A felperest az alperes lótelepén állatorvosául alkalmazta. — Az alperes egyoldalú felmondása következtében 1896 deczember végén abbanhagyta a felperes az alperes telepén állatorvosi működését és előző perben kelt jogerős ítélet következtében 1897 május l-ig terjedő időre járó fizetését és lakbérét megkapta. — A felperes ebben a perben elmaradt haszon czímén annak a jövedelemnek az 1897 május l-ig terjedő időre eső részét követeli az alperestől, a melyet az alperes telepén elhelyezett idegen lovak felügyeletéért és gyógykezeléséért azok tulajdonosaitól húzott, azt vitatván, hogy ehez a jövedelemhez, mint az alperes állatorvosa jutott és attól az egyoldalú felmondás következtében elesett. Az elsőbiróság megítélte a felperes követelését azért, mert a felperes e mellékjövedelemre való kilátással vállalta el az alperes orvosának állását. A felebbezési bíróság a felperest keresetével elutasította, mert megállapította, hogy a felperesnek nem volt kötelessége a telepen elhelyezett idegen lovak kezelése, hanem erre az alperestől csak engedélyt nyert és a lótulajdonosoknak tetszésétől függött az. hogy a felperes-