Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. III. kötet 1898-1899 (Budapest, 1900)
60 nek vagy bármely más, esetleg olyan állatorvosnak működését vegyék igénybe, a ki nem az alperes orvosa volt. A kir. Ítélőtábla: A felebbezési bíróság ítéletében megállapított tényállásnak a felperes által beadott felülvizsgálati kérvénynyel meg nem támadott része szerint tény az, hogy az alperes részvénytársaság telepén állatorvosi minőségben alkalmazott felperes az ellene történt felmondás folytán és annak következtében, hogy az alperes telepén folytatott működése 1896. évi deczember hó végével tényleg megszűnt, az alperes részvénytársaság által egyoldalulag felbontott szerződésen alapuló jogainak érvényesítése végett előzőleg már folytatott egy pert az alperes ellen s ebben a perben jogerős Ítélettel kimondatott az, hogy a felperesnek az 1897. évi május hó 31. napjáig terjedő felmondáshoz van jogos igénye, mely időhatárig a felperest szerződésileg megillető fizetés és lakbér, illetőleg ezeknek a hátraléka a felperes részére meg is Ítéltetett. Ezzel a jogerős ítélettel szemben, a mely azt is megállapította, hogy a peres felek között kötött s az alperes által felbontott szerződési viszony jogilag meddig állott fenn, már csak az tehető kérdésessé, hogy a felperes a részére megítélt összegben megkapta-e az alperessel szemben őt, a szerződés értelmében, megillető teljes vagyoni elégtételt. A felperes keresetében erre vonatkozólag azt adta elő, hogy ő az előző perben hozott ítélet alapján csak a fizetésből és lakásból álló javadalmazást illetőleg nyert az alperestől kielégítést, de ezek mellett megilleti őt ugyancsak a szerződés értelmében bizonyos elmaradt jövedelem, a mi a szerződési jogviszony tényleges fennállása idejében abból származott, hogy ő az alperes részvénytársaság telepén elhelyezett vagy ott megbetegedett idegen lovak megvizsgálásáért és gyógykezeléséért a tulajdonosoktól minden egyes látogatásért 50 kr. díjat szedhetett; mert a szerződésnek szintén lényeges részét képező eme mellékkeresettől az 1896. évi augusztus hó 1. napjától a szerződési viszony megszűntéig, vagyis 1897. évi május hó 31. napjáig terjedő idő alatt az alperes szerződésszegése s különösen ama jogellenes ténye folytán esett el, hogy az alperes a telepen egy másik állatorvost is alkalmazott, a ki az orvosi látogatásokat díjtalanul tartozott teljesíteni. Már az eddig felhozottakból is kitűnik, hogy ebben a perben első sorban azt a kérdést kell eldönteni, hogy az a mellékjövedelem, a mely az orvosi látogatások után beszedett dijakból állott elő, a szerződésben kikötött olyan
