Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. III. kötet 1898-1899 (Budapest, 1900)

54 és c) pontja alapján támadják meg és azt panaszolják, hogy helytelenül alkalmazta a felebbezési bíróság a bizonyítási szabályokat, midőn azt tekinti bizonyítottnak, hogy H. J. saját személyében és nem az alperes részvénytársaság nevében járt el és fogadta el felperesektől a 450 frtos váltó rendezésére szükséges pénzt és csereváltót, és nem mint az intézet igazgatója, hanem mint magánszemély vállalkozott arra, hogy a 450 frtos régi váltót ajánlott levélben felpereseknek visszaküldje. Panaszolják továbbá, hogy mellőzte a felebbezési bíróság a kereskedelmi törvény azon rendelkezését is, mely szerint a részvénytársaság igazgatója harmadik személyekkel szemben az igazgatóságot képviselvén, az ő eljárásáért a részvénytársaság felelős; végre, hogy helytelenül alkalmazta a felebbezési bíróság az anyagi jogszabályokat az által, hogy kimondta, miszerint az alperes részvénytársaság igazgatója azzal, hogy a kereseti váltót felperesek czímére egyszerű levélben postára tette, elvállalt kötelezettségének eleget tett. Felpereseknek a S. E. T. 185. §. c) pontjára alapított panasza azonban czáfolatot nyer a kir. járásbíróság ítéletében foglalt és a felebbezési bíróság által is egészben elfogadott azzal a tényállással, mely szerint tényként nemcsak az van megállapítva, hogy a kereseti váltó felperesek czímére egyszerű levélben postára adatott, és hogy a kérdéses váltó felperesekhez meg nem érkezett, hanem épen a felülvizsgálati kérelemben felpanaszoltak ellenére az is, hogy H. J. igazgató az alperes részvénytársaság nevében járt el, midőn a váltót 15 kr. ajánlati díj elfogadása mellett felpereseknek ajánlott levélben ígérte megküldeni. De felperesek felülvizsgálati kérelme egyéb részében sem bír elfogadható alappal, mert habár a felebbezési bíróság által megállapított tényállás a felülvizsgálati eljárásban is irányadó, e tényállás szerint pedig H. J. az alperes társaság igazgatója, az alperes nevében vállalkozott is arra, hogy a kereseti 450 frtos váltót felpereseknek ajánlott levélben küldi meg, és ennek ellenére azt egyszerű levélben adta postára, és a kérdéses váltót felperesek nem kapták meg, és habár jogszabályt képez, hogy a részvénytársaság igazgatója által a társaság nevében a czégjegyzésnek megfelelően elvállalt kötelezettségei, a részvénytársaságra is kötelezők, még sem sértett meg a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt az által, hogy felpereseket a fentebbi tényállás mellett is elutasította keresetükkel, mert valamely elvállalt kötelezettség nem teljesítése, csak azon vagyoni hátrány megtérítésére szolgálhat alapul, a mely a mulasztás által valakinek vagyonában