Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. III. kötet 1898-1899 (Budapest, 1900)
14 tehát a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt az által, hogy a felperes részéről lejárt haszonbéri követelés iránt indított jelen perben alpereseknek olyan ellenkövetelése felett is határozott, melynek megállapítása külön bizonyítási eljárás foganatosítását tette szükségessé. Hasonlóan alaptalan felperesnek az a panasza is, hogy a felebbezési bíróság a bizonyítási eljárás foganatosításánál lényeges eljárási szabályokat sértett meg; mert igaz ugyan, hogy az előleges bírói szemle felperes közbenjötte nélkül tartatott meg, azonban az ügyiratokból az is kitűnik, hogy felperes értesítése iránt a megfelelő intézkedés kellő időben megtétetett, annak pedig, hogy ez az intézkedés czélra nem vezetett, nem alperesek mulasztása, hanem a felperesnek hazulról hosszabb időre való eltávozása volt az oka; különben is azt a körülményt, hogy a cselédház helyreállítása feltétlenül szükséges volt, a felebbezési bíróság nemcsak a kifogásolt előleges birói szemle eredménye, hanem J. Gy. tanú vallomása alapján is állapította meg; a miatt pedig, hogy az előleges birói szemlén kívül ennek az egy tanúnak vallomását az érintett körülmény bizonyítására elegendőnek találta, felülvizsgálati kérelem az 1893 : XVIII. t.-cz. 64. §-a értelmében sikerrel még akkor sem volna emelhető, ha az előleges birói szemle olyan alaki hiányokban szenvedne, hogy mint bizonyíték figyelembe egyáltalában nem jöhetne. 29. A lakhatási engedély kiadásának megtagadása megállapítja a bérleménynek használatra való alkalmatlanságát, mihezképest ez alapon elállhat a bérlő a szerződéstől és nem nyer alkalmazást a lakbérszabályzatnak az a rendelkezése, hogy a hiányok bírói szemle útján állapítandók meg. (Székes főv. lakbérl. szab. 19, 20. §§.) (1898 október 14. 1898. I. G. 195. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Alperes felülvizsgálati kérelmét az 1893 : XVIII. t.-cz. 185. §-ának a) és c) pontjára alapítja és azt panaszolja, hogy: 1. a felebbezési bíróság jogszabály megsértésével állapította meg a kártérítési kötelezettségét, mert őt a bérlemény lakhatóvá tétele tekintetében mulasztás nem terheli, hogy továbbá 2. birói szemle hiányában a Budapest székesfőváros lakbérszabályainak figyelmen kívül hagyásával állapította meg, hogy a bérelt helyiségek