Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. III. kötet 1898-1899 (Budapest, 1900)

t3 biztosítási ajánlatot visszautasította, ez a körülmény a per elbírálására lényeges befolyással már nem bír. A perköltség mennyisége tekintetében emelt panasz pedig azért alaptalan, mert csak a perköltség viselésének kérdése képez jogkérdést, ellenben a perköltség mennyiségének megállapítása ténykérdés, mint ilyen felül nem vizsgálható. Mindezek szerint tehát a felebbezési bíróság sem anyagi sem alaki jogszabályt nem sértett, a mikor megállapította, hogy felperes az alperesnek biztosítási ajánlatát visszautasította és hogy az utóbb a felperesi könyvekben mégis helytelenül elkönyvelt biztosítási ügyletet stornírozta, és ebből a tényállásból törvényszerűen vonta le azt a jogi következtetést, hogy alperes az első biztosítási díjrészletet sem köteles felperesnek megfizetni, ugyanazért felperesnek felülvizsgálati kérelmét elutasítani s a sikertelen felülvizsgálat költségének a S. E. T. 168. és 208. §. szerint való viselésére kötelezni kellett. 28. A kereseti követeléssel összefüggésben álló beszámítási kifogás külön perre nem utasítható. (1893 : XVIII. t.-cz. 106. §.) Az előleges bírói szemlének a fél közben jötte nélkül megtartása nem szabálytalan akkor, ha a fél értesítése iránt kellő intézkedés történt, de az a fél hibája (elutazása) miatt sikertelen maradt. (1868 : LIV. t.-ez. 541. §., 1893: XVIII. t.-cz. 185. §. c. p.) (1898 október 7. 1898. I. G. 187. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Felperes keresetét az A) alatti haszonbéri szerződés 4. pontjára, alperesek pedig beszámíttatni kért ellenkövetelésüket ugyanannak a szerződésnek 8. pontjára alapították. Kétségtelen tehát, hogy úgy a felperes kereseti, mint az alperesek ellenkövetelése ugyanazon egy jogalapból származik és így egymással jogi összefüggésben áll. Abban az esetben pedig, ha alperes beszámítási kifogásként olyan ellenkövetelést érvényesít, mely a kereseti követeléssel összefüggésben áll, az 1893: XVIII. t.-cz. 106. §-a értelmében a bíróság alperes ellenkövetelését még akkor sincs jogosítva külön perútra utasítani, ha az ellenkövetelés eldöntése a tárgyalás elhalasztását tenné szükségessé. Nem sértett meg