Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. III. kötet 1898-1899 (Budapest, 1900)

38 körülmény, hogy felülvizsgálati kérelmük alapjául a törvény nem idevonatkozó pontjára hivatkoztak, nem szolgál okul arra, hogy felülvizsgálati kérelmük a tüzetesen előterjesztett panasz alapján érdemileg meg ne vizsgáltassék. A felülvizsgálati kérelemnek pedig helyet kellett adni; mert a ker. t. 173. §-a szerint a névre szóló részvényeknél a tulajdonjog kimutatására a részvények puszta birtoka nem elegendő, hanem azonkívül legalább is üres hátirattal a részvényeknek a birtokosra átruházása igazolandó; a mennyiben tehát a kir. járásbíróságtól megszerzett iratokból kitűnik, hogy alperes legalább is 1894 október hó 11. napján, vagyis a 3282/1894. sz. kérvény beadásakor tudta, hogy P. F. a kereset beadása, vagyis 1886. május hó 18. napja előtt meghalt, az pedig, hogy a kereseti részvények 1886. évi augusztus 15-én állíttattak ki, a 6794/97. sz. jegyzőkönyvben megállapíttatott, nyilvánvaló, hogy alperesnek tudnia kellett, hogy P. F.-nek a részvények hátlapján levő aláirása hamis, s ekként azt is, hogy azokon P. F.-től származó üres forgatmány nincs, tehát azok birtokosa özv. P. F.-né a ker. t. 173. §. értelmében a részvényeket tulajdonul meg nem szerezte. Minthogy pedig a tulajdonjogot csak a tulajdonos ruházhatja át, nem fér kétség ahhoz, hogy alperes, a mikor a részvényeket özv. P. F.-nétől, tehát oly személytől vette meg, kiről tudta, hogy nem tulajdonos, az eljárása által elkövetett jogellenességről is birt tudomással és így őt a részvények vétele körül rosszhiszeműség terheli; már pedig a ker. t. 299. és 300. §-ai értelmében a korábban szerzett tulajdont, vagyis P. F. tulajdonát megszüntetni egyedül a jóhiszemű vétel lett volna alkalmas. Alperes vétele ellenben rosszhiszemű lévén, azzal szemben a korábbi tulajdonjog fennállónak, illetőleg a tulajdonos P. F. halálával örököseire átszállottnak tekintendő, a kik tehát visszatartott tulajdonukat bárkitől és így alperestől is visszakövetelhetik. Nem gátolja ezt az a vitatott körülmény sem, hogy a részvények özv. P. F.-né pénzén szereztettek; mert, a mint már fentebb is kiemeltetett, a részvények tulajdona a ker. t. 173. §-a alapján állapíttatott meg, özv. P. F.-nének ezzel szemben csak az a joga marad fenn, hogy elhalt férje örökösei ellen a részvények vételére fordított pénzét követelheti, esetleg közszerzeményi igényét érvényesítheti. Ezek szerint a felebbezési biróság anyagi jogszabályt alkalmazott helytelenül, midőn elfogadva az elsőbiróság Ítéletének indokait, a megállapított ténykörülményekből alperes rosszhiszemű eljárására következtetést nem vont; minélfogva a felebbezési biróság Ítéletének megváltoztatásával alpe-