Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. III. kötet 1898-1899 (Budapest, 1900)

32 csak tőle vásároljon sört, nehogy a fizetési határidő felperes sérelmére odább tolassék, annálfogva nyilvánvaló, hogy ez a főérdek a hátralékos tőkének minden fentartás nélkül egy összegben való felvételével elenyészett, miből okszerűen következik, hogy a felek akarata az A) alatti megkötésekor nem terjedhetett másra, mint arra, hogy alperes addig köteleztessék a sörszükségletnek felperestől való beszerzésére, amíg felperes követelése kielégítést nem nyert, vagyis a meddig a kamatmentes törlesztés előnyét élvezi. 23. A károsultnak az a vagyoni különbözet térítendő meg, a mely vagyonának jelenlegi és amaz állapota között mutatkozik, a melyben az a károsítás bekövetkezése nélkül volt volna; ily alapon a kár mennyiségére vonatkozó megállapítás fölülvizsgálható. (1893 : XVIII. t.-cz. 65. §. 185. §. a.) Kártérítés megállapítása a teleknek vízzel való elárasztása alapján. (1898 szeptember 28. 1898. I. G. 175. sz. a.) Tényállás : Az 1892. év őszén az alperes «Római fürdő» nevezetű birtokának határán árkot vont, a melyet a szomszédos birtokosok, mivel az az alperes területén lévő talajvizet természetes irányától elterelve az. ő földjeikre vezette, sérelmesnek találván, a közigazgatósági hatóságnál panasz tárgj^ává tettek; ennek az eljárásnak folyamán a földmívelési m. kir. miniszter végérvényesen akként határozott, hogy az alperest a vízrendőri kihágás vádja alól részint elévülés, részint a szándékosság hiánya okából felmentette, ellenben, mivel az árok vizgyűjtésre alkalmasnak és a szomszéd birtokosok érdekeire károsnak bizonyult, az árok betömését rendelte el, mire az alperes az árkot az 1897. évben betömette. — A felperes, a ki az alperessel nem közvetlen szomszédos telkét 1893. évben vásárolta s annak hasznát 1893 augusztus hó 1-je óta élvezi, a miatt lépett fel keresettel, mert az alperes jogellenes cselekménye következtében vízzel elárasztott területét haszonbérlet utján nem hasznosíthatta s így az 1893—1896. években kárt szenvedett. — A felebbezési bíróság részint tanúk vallomása, részint szemle alapján megállapította, hogy : 1. a felperes telke egy részében az 1893—1896. években vízzel volt borítva; 2. ennek következtében rendes kerti mívelésre nem volt alkalmas; 3. ezt a körülményt tisztán az alperes által húzott árok idézte elő, a mely a kárt okozó vízmennyiséget az alperes területéről a felperes mélyebben fekvő területére vezette le; 4. felperes az előbb rendszerint bolgár kertészeknek haszonbérbe adott területnek haszonbérlet