Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. II. kötet 1895-1898 (Budapest, 1899)

vény helyes értelmezése arra mutat, hogy az 1893: XVIII. t.-ez. az 1881 : LIX. t.-cz.-nek a felfolyamodásra vonatkozó mindazon intézkedéseit fentartani kívánta, a melyekre nézve az 1893: XVIII. t.-ez. eltérően nem intézkedik; e szerinl tehál a kérdéses 214. §. az 1881 : LIX. t.-ez. 59. §-át a sommás ügyekben is fennállónak s alkalmazandónak kívánta tekinteni. A most idézett 59. §. tekintet nélkül a per tárgyára s értékére akként rendelkezik, hogy a másodbiróságnak végzései ellen további felfolyamodásnak csupán a következő* esetekben van helye: 1. ha a másodbiróság az egész eljárást ujabb, vagy póteljárás megrendelése nélkül megsemmisíti: 2. ha a másodbiróság az eljárást felfüggeszti, vagy megszünteti, vagy az első bíróságnak a felfüggesztési vagy megszüntetést rendelő végzését helybenhagyja : 3. ha a másodbiróság a felfüggesztett eljárásnak ujabb folyamatba tétele iránti kérelmet elutasítja, vagy az elsőbiróságnak ilyen elutasító végzéséi helybenhagyja; 4. ha a másodbiróság azon esetekben a melyekben a rendes bírói illetőségtől eltérésnek helye nincs, az illetéktélen bíróságot illetékesnek, vagy az illetékes bíróságot illetéktelennek mondotta ki.» Minthogy az új sommás eljárás szerint a másodbiróságoi jelenben a kir. törvényszék mint felebbezési biróság gyakorolja, önként értetődik, hogy az 1881: LIX. t.-ez. 09. §-ában foglalt s most idézett esetekben a felebbezési biróság által hozott végzések ellen van helye felfolyamodásnak azokban a sommás perekben is, a melyekben máskülönben a felebbezési biróság ítélete ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Nem fogadható' el a kérdése- végzések elleni felfolyamodások kizárására nézve általános szabályként felállított az az érvelés sem, hogy a mellékkérdésekben nem határozhal az a felsőbb bíró, a ki magában a per érdeméhen nem bír jogosultsággal ítélkezni; mert egyrészt ez érvele-, mint fentebb kifejtetett, nyilt ellenzésben áll az 1893: XVIII. t.-cz.. 214. 5j-ának első bekezdésével, másrészt ez érvelés az eddigi sommás eljárás rendelkezései által is megezáfoltatik, a mennyiben regi sommás eljárásunk szerint az 1881 : LIX.t.-cz. 59. §-ában jelzett esetekben,—tehát mellékkérdésekben, a másodbiróság végzése ellen szintén volt helye felfolyamodásnak akkor is, ha a másodbiróság máskülönben magában a per érdemében az 1881: LIX. t.-cz. 47. §-a szerint nem volt jogosítva Ítélkezni. De a jogbiztonság érdeke szintén határozottan megköveteli azt, hogy az 1893: XVIII. t.-cz. 181. és 182. §-aiban említett perekben és az 1881 : LIX. t.-cz. 59. §-ában felsorolt esetekben a kii-, törvényszék, mint felebbezési biróság vég-